|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
- Az elnökválasztásról - 2. folyt.
|
A másik dolog az, hogy ezek majdhogynem azt mondom, hogy teljesen elfogadhatatlan érvek: hogy maga a népszavazás sokba kerülne. Tavaly valóban sokba került, most azonban az önkormányzati választásokkal együtt le lehetne ezt a népszavazást is bonyolítani.
Az eldöntendő: közvetlen vagy közvetett választás legyen-e -, ami óriási terhet egyáltalán nem jelentene. Nem jelentene a választópolgárok számára sem, hiszen elmennek a helyi választásokra, másrészt pedig anyagi értelemben sem jelentene sokkal több kiadást. Tehát semmiképpen sem 100 millió, néhány milliós kiadást jelentene, hiszen egyetlen kis szavazólapon kell igennel-nemmel bejelölje, hogy mire szavaz a polgár.
- Azért is támadták, hogy talán személyes ambíció vezeti -, hiszen valaha volt köztársaságielnök-jelölt.
- Én ezeket egyszerűen olcsó foggásnak és nem érveknek tartom. Hadd ne minősítsem egyszerűen ízléstelennek. Tudniillik akik erről szólnak, nagyon pontosan tudják - hiszen olvasták nem egyszer, hanem legalább háromszor tavaly november óta -, hogy nem kívánok indulni a köztársaságielnök-választáson.
- Végül a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ frakcióvezetője: dr. Tölgyessy Péter alkotmányjogász vázolja fel az ügyben előállt jogi helyzetet.
- A jogi helyzet megítélésem szerint eléggé egyértelmű. Hogyha az Országgyűlés belátható időn belül meghozza az alkotmánymódosítást, akkor azután igen hamar meg kell tartani az alkotmány szerint az elnökválasztást. Ha ez után beadnak több mint 100 ezer aláírást, ezt hitelesítik, akkor ki kell tűzni a törvény szerint egy népszavzást, ugyanakkor ez a népszavazás - megítélésem szerint - már nem kérdőjelezheti meg a törvényesen elfogadott alkománymódosítást, illetőleg az elnökválasztást, hanem megváltoztatja az alkotmányt, és így a következő elnökválasztásnál lép hatályba. +++
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|