|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Kedd (6. rész)
|
A kormányzópárti véleményekkel ellentétben Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője kételyeit sorolta az alkotmányozási folyamattal és magával az alkotmánymódosítási javaslattal szemben. Mindenekelőtt azt a gondolatát osztotta meg képviselőtársaival, hogy Tölgyessy Pétertől impozáns kormánypárti beszédet hallhattak, s ez a beszéd tovább erősítette benne a gyanút: kétféle koalíció működik máris ebben a Parlamentben. Az egyik egy kvázi kormánypárti koalíció, a másik pedig az MDF és az SZDSZ között jött létre. S - mint mondotta - ez a gondolat azért fogalmazódott meg benne, mert erőltetettnek, időszerűtlennek és ezért kockázatosnak ítéli az alkotmány módosítását szorgalmazó kezdeményezést. Ugyanis éppen a kormányozhatóságot kockáztatják, ha ilyen rögtönzött kezdeményezések és az azokhoz kapcsolódó hajszolt viták közepette kell a Parlamentnek törvényeket alkotnia.
A szocialisták frakcióvezetője a továbbiakban hangoztatta: a törvényjavaslat elfogadása mellett felhozott érvek egyike sem követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal inkább amellett szólnak ezek az érvek - mondotta -, hogy haladéktalanul és hosszú parlamenti gyötrelemre felkészülve az Országgyűlés fogjon hozzá egy új alkotmány kidolgozásához. Nehezményezte azt is, hogy az alkotmánymódosítást a képviselők egy csoportja kezdeményezte, a kormány pedig ismét kimaradt. Hol van a kormány felelőssége ebben az ügyben, éppen a kormány a sokat hangoztatott kormányozhatóságra hivatkozva nem terheli-e vissza saját felelősségét a Parlamentre? - tette fel kérdéseit, mindjárt folytatva azok sorát. Van-e olyan passzusa, cikkelye, normaszövege a hatályos alkotmánynak, amely az államszocializmusra utalva akár a legcsekélyebb mértékig a visszarendezés kockázatát hordozná magában? Rögtön hozzátette válaszként: vannak még kövületek az alkotmányban, s ezeket valóban célszerű kigyomlálni, de ezek a kövületek nem hatnak, nem érdemelnek figyelmet vagy legalábbis nem akkorát, hogy egy generális módosítás fő indokaként szerepeljenek.
A kétharmados szabályra áttérve kifejtette: éppen az alkotmányerejű törvény kategóriájának eltörlése, a minősített kétharmados többséggel meghozandó törvények körének szűkítése hordozza magában a demokrácia intézményeivel szembeni kételyt. Ezért az erre vonatkozó passzusok módosítását, kölcsönös politikai alkuban, konszenzusra törekedve, nem pedig az alkalmazott módszerrel kellett volna kidolgozni és előterjeszteni. A szocialisták nem tagadják - hangoztatta -, hogy a kétharmados többséggel meghozandó törvények körét valamelyest szűkíteni kell. (folyt. köv.)
1990. június 5., kedd 19:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|