|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Az Október 23. Bizottság sajtótájékoztatója
|
1989. október 20., péntek - Az október 23-ai megemlékezések programját ismertették pénteki sajtótájékoztatójukon az ünnepség megszervezésére alakult bizottság tagjai.
Deutsch Tamás (Fidesz) elöljáróban hangsúlyozta: békésen és belső méltósággal szeretnének ünnepelni. Hozzátette: nem tartanak ugyan provokációtól, de megfelelő rendezőgárda áll rendelkezésre, hogy a megemlékezést ne zavarhassa meg semmiféle ellenakció. Az október 23-ai fővárosi rendezvényekről elhangzott: a bizottság szándékai szerint az események azokon a helyszíneken zajlanak, ahol harminchárom évvel ezelőtt történtek. Az első helyszín a Corvin köz, ahol várhatóan az egykori itteni felkelőparancsnok Pongrácz Gergely mond beszédet. Innen a Killián laktanyához vonulnak az emlékezők, ahol többek között Maléter Pál özvegye szól az egybegyűltekhez, s ezen a helyszínen emléktáblát is avatnak majd. Ugyancsak emléktáblát helyeznek el a Magyar Rádió épületén, amely a következő helyszíne az október 23-ai eseménysornak. Ezzel egyidejűleg a Műszaki Egyetem központi épülete előtt is tartanak megemlékezést, erről a helyszínről a Bem térre vonulnak a résztvevők. A harmadik központi helyszín a Hősök tere lesz, ahol koszorúzással emlékeznek az 1956 tragikus napjaiban elhunyt áldozatokra. Valamennyi helyszínről este hat órára a Parlament elé vonulnak az ünnepség résztvevői. Itt a Himnusz eléneklése után az 1956-ot követően börtönbüntetésre ítélt Fónay Jenő, Obersovszky Gyula, Krassó György, Witner Mária és Rácz Sándor mondanak beszédet. A sajtótájékoztatón a Parlament előtti megemlékezés kapcsán sérelmezték az Október 23. Bizottság tagjai, hogy több kérésüket nem teljesíteték az illetékesek. Így - mint mondották - az előzetes megállapodást megszegve már korábban kioltották a Parlamenten lévő vörös csillag fényeit, s nem kaptak engedélyt arra sem, hogy szónokaik - Nagy Imre október 23-ai esti beszédét felidézve - az Országház erkélyéről szóljanak az egybegyűltekhez. A tájékoztatón a bizottság tagjai kitértek október 23. nemzeti ünneppé nyilvánításának kérdésére is. Ennek kapcsán leszögezték: hamis választás az, hogy március 15., augusztus 20. és október 23. közül kell egy nemzeti ünnepet megjelölni és kiemelni. Véleményük szerint ugyanis mindhárom ünnepünk más-más tartalommal bír, más és más a történeti szerepük. Mint elmondták: változatlanul ragaszkodnak ahhoz, hogy október 23-át a népfelség napjaként nemzeti ünneppé, és egyúttal munkaszüneti nappá nyilvánítsák. (MTI)
1989. október 20., péntek 15:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|