 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
 |
Középszintű háromoldalú tárgyalások (2. rész)
|
Pozsgay Imre az elhangzottakra reagálva kifejtette, hogy az
MSZMP is támogatta a középszintű politikai tárgyalások nyilvánossá
tételét. Szerinte a tárgyalások nyilvánossá tétele megfelel a
közvélemény igényének, amely azt várja, hogy közjogi kérdésekben
szülessék megállapodás. Ugyanakkor a szakbizottságok munkájának
nyilvánossá tétele az alapmegállapodást érinti, ezért indítványozta,
hogy erről ne folytassanak vitát a középszintű plénumon. Hankiss
Elemér mindkét javaslatával kapcsolatban közölte, hogy azokat
megvizsgálják, figyelembe véve a harmadik oldal igényét is.
Ezt követően Gaskó István ismertette az EKA elvi álláspontját a
televízióval kapcsolatban. Ebben az Ellenzéki Kerekasztal úgy
vélekedett, hogy az MTV az elmúlt időszakban semmilyen lépést nem
tett az esélyegyenlőség megvalósítása felé. Mindez bizalmatlansági
kérdést vet fel a tv vezetőivel szemben. Az EKA szerint a tv-vel
kapcsolatos gondok orvoslását elősegíthetné a Pártatlan Tájékoztatás
Bizottságának mielőbbi felállítása. Az EKA állásfoglalásából némi
vita kerekedett. Pozsgay Imre szerint meg kellene fontolni azt az
állítást, hogy az MTV semmiféle lépést nem tett az esélyegyenlőség
megteremtésének irányába. Másrészt kérte, hogy az EKA vonja vissza
az intézmény vezetőivel kapcsolatos konzekvenciákra irányuló
indítványát, mert az szerinte beláthatatlan következményekkel járna.
Az EKA öt perc gondolkodási idő után némileg módosította elvi
álláspontját. Ezt ismertetve Hankiss Elemér kifejtette: nem
szeretnék, ha félreértenék az Ellenzéki Kerekasztal álláspontját. Az
EKA nagyra becsüli azt az előrehaladást, amit a tv néhány munkatársa
és stábja - itt elsősorban az MTV2-re utalt - tett bizonyos
esélyegyenlőség elérésére. Ugyanakkor leszögezte, hogy a tv nem
minden munkatársa hallotta meg a kor szavát. Ez indokolja az EKA
türelmetlenségét. Végül kinyilvánította: az EKA nem érzi hivatottnak
magát személyi kérdésekben véleményt formálni.
Pozsgay Imre megelégedéssel vette tudomásul Hankiss Elemér
megjegyzéseit. Kemény Csaba (harmadik oldal) hozzászólásában
támogatta azt a törekevést, amely a politikai tárgyalások minden
szintjének nyilvánossá tételére irányul.
Szabad György (EKA) úgy vélekedett, hogy a nyilvánosság
témájában ,,a közélet legyen nyilvános,, alaptételéből kellene
kiindulni. Rámutatott: az esélyegyenlőség megeteremtésének feltétele
a nyilvánosság fokozatos tágítása a fennálló aszimmetriák
lebontásával. (folyt.köv.)
1989. szeptember 8., péntek 20:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|