|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi kerekasztal-konferencia a polgári jogról (1. rész)
|
1989. szeptember 4., hétfő - Polgári jogi kodifikáció címmel nemzetközi kerekasztal-konferencia kezdődött hétfőn az MTA Zenetudományi Intézetében. Az Igazságügyi Minisztérium, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, valamint az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara kétnapos rendezvényére 15 országból 35 elméleti és gyakorlati szakember érkezett. A résztvevők a polgári jog alapvető elvi kérdéseit, a polgári jogi szabályoknak a nemzetközi kereskedelemben való alkalmazása problémáit vitatják meg. A kerekasztal napirendjén szerepel a tulajdonjog és a jogi személyek szabályozásának kérdésköre is.
Harmathy Attila egyetemi tanár, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatóhelyettese az MTI munkatársának elmondta, hogy a konferenciát magyar javaslatra hívták össze a magyar Polgári Törvénykönyv megszületésének 30. évfordulója alkalmából. Időszerű a tanácskozás azért is, mert az elmúlt egy-két évben a személyek és a tulajdonviszonyok jogi szabályozása körében jelentős változások történtek hazánkban, s várhatóan 1992-re elkészül az új Polgári Törvénykönyv. Az alapkérdések egyike: a PTK megalkotása nem elkülönített, önálló feladat, hanem a politikai, gazdasági fejlődés egészének függvénye. Ezt mutatja a magyar jogalkotás fejlődése is, amely Sztálin halálát követően elvezetett a Polgári Törvénykönyv megalkotásához. Az 1953-tól kezdődően a demokratizálási hullám az állam fejlődésében új igényeket teremtett. Különösen világosan érzékelhető ez a magyar Polgári Törvénykönyvnél, amelynek előkészítéséről a Nagy Imre-féle kormányprogram meghirdetését követően határoztak. A magyar PTK azonban csak 1959-re készült el. A törvénykönyvön 1968-ban, a gazdasági reform bevezetésekor csak kisebb módosításokat hajtottak végre. A tapasztalatok alapján 1977-ben már csaknem átfogóan módosították. Mára elértünk abba a szakaszba, amikor a politikai és gazdasági elképzelések szükségessé teszik átfogó, elvi felülvizsgálatát - közölte Harmathy Attila. A változtatandó tézisek közé sorolta az állam szerepének meghatározását a gazdaságban, annak szabályozását, hogy mibe avatkozhat bele az állam, mennyire ad szabad teret a kezdeményezésnek, illetve milyen mértékig és mire terjedhet ki a magánvagyon. (folyt.köv.)
1989. szeptember 4., hétfő 17:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|