 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
 |
A Független Kisgazdapárt nagygyűlése Soltvadkerten - nyilatkozat a párt törekvéseiről (1. rész)
|
1989. augusztus 27., vasárnap - Az árulókat, megalkuvókat nem vállalja a párt - hangzott el a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt vasárnap Soltvadkerten tartott nyilvános nagygyűlésén. A hozzávetőleg 250 érdeklődő előtt bejelentették, hogy a Bács-Kiskun megyei vezetőség az országos választmánynál kezdeményezi: a párt határolja el magát azoktól a tagjaitól, akik segédkezet nyújtottak a Kisgazdapárt feloszlatásához, mint például Ortutay Gyula, Dobi István és társai.
A soltvadkerti nagygyűlésen Boross Imre pártfőügyész részletesen
szólt a Független Kisgazdapárt céljairól, az 1945-ös (Nagy Ferenc és
Kovács Béla nevével fémjelzett) program folytatásáról. Hardi Péter,
a párt főtitkárhelyettese a már elkészült ifjúságpolitikai és
egyházpolitikai programot ismertette, mint az erkölcsi válságból
kivezető lehetőségeket. Ádám Pál, a Bács-Kiskun megyei szervezet
ügyvezető alelnöke beszámolt egyebek között arról, hogy a Gaborják
József megyei tanácselnök által felajánlott üres irodaépületet
megtekintették és átmeneti székháznak - térítés nélkül - elfogadják,
térítés nélkül.
Boross Imre az MTI munkatársának nyilatkozott arról, hogy a
Független Kisgazdapártnak pár hét óta ugrásszerűen növekszik a
tagsága. A mostanihoz hasonló nyilvános nagygyűléseknek, amelyek e
hetekben zajlanak valószínűleg szerepe van ebben. Az országban eddig
négyszáz helyi szervezetük alakult meg, a tagok száma pedig
meghaladja a 15 ezret. Legerősebb a szervezettség a dél-alföldi
megyékben, mint például Bács-Kiskunban, de Hajdú-Bihar, Heves, Pest
és Szabolcs-Szatmár megyében is erősödnek bázisaik. Szándékuk
azonban nem a tagság gyarapítása - 1945 táján is csak hozzávetőleg
200 ezren léptek be ebbe a pártba - hanem a választók befolyásolása.
A soltvadkerti nagygyűlésen érthetően az itt legtöbbeket
foglalkoztató kérdés állt a középpontban: a párt programja szerint
mi legyen a szövetkezetekkel, a földtulajdonnal, hogyan kívánja a
párt az értékesítés és a tőkehiány gondjait megoldani. Boross Imre
hangsúlyozta: a szövetkezeteket erőszakkal feloszlatni nem szabad.
Az önkéntes szövetkezés alapelvéből kiindulva viszont a kilépni
szándékozó tagnak vissza kell adni a földet, vagy az annak valóban
megfelelő ellenértéket. Kifejtette: az ország gazdasági
talpraállásának kulcskérdése, hogy a veszteséges nagyvállalatokat -
mint például az ózdi, diósgyőri, - a költségvetés tovább ne
finanszírozza. (folyt.köv.)
1989. augusztus 27., vasárnap 20:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|