|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
A II/3. számú harmadik oldali szakértői albizottság állásfoglalása az átalakulási törvényről (1. rész) (OS)
|
1989. augusztus 4., péntek - A háromoldalú egyeztető tárgyalások II/3. számú harmadik oldali szakértői albizottságának egyhangú állásfoglalása szerint az átalakulási törvény a tulajdonviszonyok változásának irányát és sebességét alapvetően meghatározza, változatlan végrehajtás esetén olyan kész helyzet elé állítja a tulajdonreform elvi és elméleti kérdéseivel foglalkozó bizottságokat, hogy munkájuk rövid időn belül értelmetlenné válik. Az átalakulási törvény előkészítése ellentétben áll a jogalkotásról szóló törvényi elvekkel: a kormány valódi társadalmi vita lefolytatása nélkül terjesztett a parlament elé az állampolgárok legszélesebb rétegeit lényegesen érintő javaslatot. Beterjesztése továbbá ellentétes a sarkalatos törvények meghozatalának felfüggesztésére vonatkozó háromoldalú megállapodással. Tartalmát tekintve a törvény - technikai normáknak álcázva intézkedik a tulajdonosok rendszeréről, - tisztázatlan tulajdonosi érdekeltségű tulajdonosokat, vagyonkezelő társaságokat hoz létre, - az állami vállalatok kereszttulajdonlásának tág teret biztosít, ezzel határozottan diszpreferálja a különböző közösségi tulajdonformák (városi, községi, közalapítványi, önigazgatási stb.) kialakulását, - a már érvényben lévő vállalati, társasági törvény alapján lehetővé válik, hogy szűk közösségek az állami tulajdon tulajdonosává váljanak ellenérték vagy teljesítmény megkövetelése nélkül, - hiányzik a törvény működésének elvi és gyakorlati előfeltételét jelentő reális és stabil vagyonértékelési mód, valamint az állami vagyonalap szervezetének és működésének kidolgozása, - részben a vagyonértékelés megbízható szabályainak, részben pedig a reális értékeléshez fűződő tulajdonosi érdeknek a hiánya miatt közvetlen és súlyos veszély áll fenn az állami tulajdon belső és külföldi magántőke részére történő áron aluli kiárusításának, a veszélyt fokozza, hogy a törvény ezt a kiárusítást a nyilvánosság teljes kizárásával teszi lehetővé, - a törvényben rejlő igazságtalanságok miatt várható társadalmi felháborodás alkalmas arra, hogy robbanásig fokozza a tulajdonreformmal szükségszerűen együttjáró szociális feszültségeket, (folyt.köv.)
1989. augusztus 4., péntek 17:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A II/3. számú harmadik oldali szakértői albizottság állásfoglalása az átalakulási törvényről (2. rész) (OS)
|
- miközben a törvény hatásai közt számolni kell a munkahelyi érdekkonfliktusok mennyiségi és súlybeli növekedésével, a jogalkotás módszeresen gyengíti a munkavállalói érdekek képviseletének intézményes lehetőségeit. A vita eredményeként a következő kompromisszumos javaslat született meg: noha az átalakulási törvény egészének szellemét (és nem kevésbé megalkotási módját) vitathatónak tartjuk, a törvény III. fejezetének követeljük olyan értelmű módosítását, amely a fent leírt veszélyeket megszünteti. A törvény 1989. július 1. napjával hatályba lépett. Azóta az általunk jelzett veszélyeket realizáló folyamatoknak, ill. ezek felgyorsulásának vagyunk tanúi, ezért a módosítások kidolgozásáig és elfogadtatásáig a törvény ezen fejezetének azonnali felfüggesztését is követeljük. Mivel ezen törvény tartalmát a tulajdoni rendszer szempontjából lényegbevágónak tartjuk, a módosításokat csak a háromoldalú tárgyalásokon lefolyt egyeztetést követően és valós társadalmi vita után lehessen a parlamenthez beterjeszteni. Az érintett rendelkezések hatálya alá eső, folyamatban levő ügyekben cégbírósági bejegyzésre, illetőleg új átalakítások megindítására csak az átalakulási törvény vitatott rendelkezéseinek újratárgyalását és parlamenti elfogadását követően kerülhessen sor. (OS)
1989. augusztus 4., péntek 17:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|