|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Tanácskozás a munkanélküli segély tapasztalatairól, továbbfejlesztéséről (1. rész)
|
1989. julius 13., csütörtök - A munkanélküli segély tapasztalatairól, továbbfejlesztéséről tanácskoztak csütörtökön Budapesten, az Országos Munkaerőpiaci Központban a munkaügyi szolgáltató irodák és a tanácsok munkaügyi szervezeteinek vezetői. Matoricz Anna, a központ vezetője arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy munkanélküli segélyben a bevezetése óta eltelt fél évben 46OO-an részesültek. A segélyezettek közül eddig 138O-an tudtak elhelyezkedni. A júniusi adatok szerint a félév végén mintegy 3000 munkanélküli számára folyósítottak segélyt. Júniusban többen kerültek fel a segélyezettek listájára, mint ahányan a segélyben részesülők közül új munkahelyet találtak; a 370 elhelyezkedővel szemben 464-en váltak jogosulttá a támogatásra. A segélyezettek 70 százaléka munkaviszonyának megszüntetése miatt vált munkanélkülivé, 1O-13 százaléka maga kezdeményezte felmondását, de nem talált új állást, mig 17-2O százalékuk munkakönyvében a kilépett bejegyzés szerepel. Ma még általában az a jellemző, hogy nagyobbrészt a szakképzetlenek maradnak hosszabb időre állás nélkül.
A munkanélküli segélyért változatlanul jóval többen jelentkeznek, mint ahányan arra valóban jogosultak. A jelentkezők jórésze szociális gondoskodásra szorulna, s annak hiányában próbálnak meg a munkanélkülieket megillető pénzügyi ellátáshoz jutni. A munkanélküli segély tapasztalatait, továbbfejlesztésének elgondolásait októberben a kormány is áttekinti. Mint Matoricz Anna elmondta, jövőre nem változik lényegesen a munkanélküli segély rendszere. Így nem várható, hogy kiterjesztenék segélyt a pályakezdőkre és a háztartásbeliekre. E két réteg kirekesztését a jogosultak köréből már eddig is sokan vitatták, de a munkaügyi szakembereknek változatlanul az az álláspontja, hogy a fiatalok esetében a segélyezés csak problémájuk elodázását jelentené. Ezért inkább azt támogatják anyagilag is, hogy a fiatalok olyan új szakmát tanuljanak, vagy olyan vállalkozásba kezdjenek, amivel biztosíthatják jövőjüket. A háztartásbeliek körében pedig nehéz kideríteni: kik azok, akik valóban elhelyezkednének, de nem találnak munkát. Szó van viszont arról, hogy a segélyek alacsony összege miatt a jövőben megtéritenék a városokon kivül élő munkanélkülieknek azt a vasúti költségét, amit a szolgáltató irodák felkeresése miatt kell kifizetniük. (folyt.köv.)
1989. július 13., csütörtök 15:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tanácskozás a munkanélküli segély tapasztalatairól, továbbfejlesztéséről (2. rész)
|
A segélyekkel kapcsolatban felmerült az is, hogy miközben összegük felső határát korlátozták, az ellátás minimumáról nem történt intézkedés. Várható, hogy ebben is döntés születik. A munkaügyi szakemberek szerint a segély legkisebb összegét a minimális bér 8O-9O százalékában kellene rögzíteni. A távolabbi elgondolások között pedig már olyan megoldás is szerepel, hogy a nagyobb létszámú leépítéseknél végkielégítést kapnának a dolgozók. Az is felmerült, hogy azok számára, akik lakóhelyükön nem tudnak elhelyezkedni, de az ország más vidékén munkához juthatnak, központi forrásból megtérítenék a lakácseréből adódó veszteséget. Ezt a lehetőséget talán már 1991-ben biztosíthatják az érintetteknek. Az értekezleten nagy hangsúllyal vetődött fel, hogy javítani kell a munkaügyi szolgáltatások szinvonalát. Ehhez minden bizonnyal hozzájárul majd az is, hogy bővítik, korszerűsítik a szolgáltató irodák számitógépes hálózatát, s az ügyfelek nemcsak a helyi, de a távolabbi munkalehetőségekről is tájékozódhatnak majd. Emellett a foglalkoztatási alap terhére a munkaügyi kormányzat támogatást nyújt majd a tanácsok által létesített munkaügyi irodák működtetéséhez. Elhangzott az is: gondolkodnak a munkaerőközvetítés állami monopóliumának megszüntetésén. E területen is létjogosultsága lehet a magánvállalkozásoknak, mert itt is vannak olyan hiányzó szolgáltatások - mint például speciális szakemberek foglalkoztatásának segítése -, amelyekre minden bizonnyal lenne igény. Az értekezleten jelentették be: az egyéni külföldi munkavállalás segítésére Hungarowork néven kft-t alapított az Országos Munkaerőpiaci Központ a TESCO-val. A vállalkozás tényleges működését az év vége felé kezdi meg, de addig is várják a jelentkezőket, akik külföldi elhelyezkedéshez, vagy éppen csak külföldi munkavállalásuk ügyintézéséhez kérnek segítséget. A jelentkezési lapok július 24-től szerezhetők be a kft-nél (Budapest, VIII. kerület Reguly Antal utca 57-59.) vagy a megyei tanácsok munkaügyi osztályain, illetve a megyei munkaügyi szolgáltató irodáknál. A jelentkezők adatait térítésmentesen veszik nyílvántartásba. Elsősorban olyan szakemberek jelentkezését várják, akik valamilyen idegennyelvet is beszélnek. (MTI)
1989. július 13., csütörtök 15:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|