|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
A Baloldali Alternatíva Egyesülés felhívása (1. rész) (OS)
|
1989 június 30., péntek - Az átalakulási törvény elfogadásával a bérből és fizetésből élők csatát vesztettek, s ennek a vereségnek a valódi nagyságát csak a tulajdoni reformnak nevezett reprivatizálás után lehet majd felmérni. Ha a szellemi és anyagi termelés munkásai nem ismerik fel valódi érdeküket, passzivitásukkal támogatják a reprivatizációt, az ország vagyonának átjátszását hazai és külhoni ,,jótevők,, kezére, akkor döntő vereséget fognak szenvedni, s évekre, esetleg évtizedekre elvész annak az esélye, hogy végre saját életük formálói lehessenek. Hozzájuk szól az alábbi felhívás. Kié a gyár? Ezt az országot - romjaiból - szüleitek építették fel, s a ti meg nem fizetett munkátok van beépítve az állami tulajdonba. Alkotmányunk (8. paragrafus) szerint az állami tulajdon az egész nép vagyona. A vállalatok a rájuk bízott vagyonnal önállóan gazdálkodnak (9. paragrafus). A Baloltali Alternatíva Egyesülés (BAL) számára nem kétséges, hogy kié a gyár. A vállalati tulajdon kezelésére és a haszon döntő részére csak a vállalati dolgozók kollektívája tarthat igényt. Sajnos, nem mindenki gondolkodik így. Tudjuk, hogy azok, akik tegnap még a pártállam atyai gondoskodásában részesítettek benneteket, ma már a ,,derék,, tőkéseket népszerűsítik, és a munkások jólétét biztosító kapitalizmussal kecsegtetnek mindenkit a rádióban, televízióban, újságokban. Ám a fejlett tőkés országok munkásai évszázados osztályharcukkal verekedték ki maguknak a viszonylagos jólétet olyan országokban, amelyek a mienknél sokkal fejlettebb technikájukkal, tőkeerejükkel ma is nyomorban tartják a világ nagyobbik, fejletlen részét. A tőkés vállalatoknál folyó színvonalas, fegyelmezett munka mellett ez az egyenlőtlen csere, a harmadik világ és részben hazánk kifosztása (évi 3 milliárd dollárnyi adósságszolgálat stb.) a forrása jólétüknek. Ha bennünket is elnyelnek, mi a biztosíték arra, hogy nem mi húzzuk a rövidebbet? Mit fog ez hozni számunkra? Munkanélküliséget, milliók elszegényedését, menedzserhatalmat, új kiváltságot uralkodó rétegeket, nem pedig svéd típusú ,,jóléti kapitalizmust,,. A nyugati hitelezők nyomára és a csődbe jutott ország közhangulata arra kényszerítette a vezetőket, hogy átvegyék a polgári ellenzék jelszavait, és elfogadják a gazdasági hatalom megosztását. Egy részük abban bízik, hogy anyagi és politikai kiváltságaira támaszkodva megőrizheti kiváltságos helyzetét egy tőkés rendszerben is. Ezért hangoztatják azt, hogy a sztálinista gazdasági modellt csak a tőkés árutermelés helyreállításával lehet felváltani. Persze, ők lennének a fő részvényesek, bankvezérek, állami vagyonkezelők stb. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 15:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|