|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
A ,,Társaság a Világkiállításért,, Országos Egyesület nyílt levele Németh Miklós miniszterelnöknek (2. rész) (OS)
|
A magyar írók és költők műveit számos nyelvre lefordították, de hogy kinek mely művét, azt még a művelt hazai sem igen tudja. Külföldön élt magyarnak nemritkán emlékművel tiszteleg egy-egy kis közösség: most be lehetne mutatni, hogy a világ mely városában, településén kinek állítottak emléket. Olyan tények ezek, amelyek mind az itt élők, mind a külföldiek előtt érdekesek, megtekintésre méltóak. És e tények között igen izgalmasak az egyháztörténeti - egyházi vonatkozások is. A kiállításon tehát komoly szerephez kell juttatni a magyar egyházakat is. Mivel szegényedik a világ, hat év múlva már csak az fog költséges utazásra vállalkozni, akinek valóban izgalmas, maradandó értékű tényeket tudunk felmutatni. A második és harmadik generációs magyarság is eljön egy ilyen bemutatóra, áldoz rá, mert érdekli a múlt, érdekli honnan eredtek a génjei. Az sem elvetendő ötlet, hogy vállalkozzanak a magyar családok arra: egy-egy külföldön élő hasonló érdeklődési körű családot néhány napig kalauzolnak, bemutatják, hogy ők hogyan gazdálkodnak, mivel foglalkoznak. A világ előtti nyitottságunkat ezzel az akcióval is növelhetjük, sokak szemében ily módon is szimpatikussá válhatunk. Véleményünk szerint az anyagiakban (szponzorálásban) elsősorban a külföldi magyarság tehetősebb rétegeire számíthatunk. Ha e kiállítási tematikával meg tudjuk nyerni őket - és úgy tűnik, csak ez az a tematika, amely érdeklődésüket felkelti - akkor komoly áldozatokra is képesek lesznek. Ha nem, más nemzet nem fog mellénk állni. Ez a kiállítás elsősorban a világ magyarságának presztizsét kell, hogy emelje, egyetemes érdekeink is ezt kívánják. Nem szabad itt és most alárendelt szerepet játszanunk, nem szabad a ,,csak egy kis nemzet vagyunk a nagyok árnyékában,, régi elv szerint cselekednünk. Ha azt akarjuk, hogy a világ komolyan vegyen bennünket, hogy kereskedjen velünk, akkor el kell érnünk, hogy egy kicsit fel is nézzen ránk. Márpedig 1100 évnyi szellemi, ipari és mezőgazdasági eredményeink alapján - amelyeket a magyarok itthon és külföldön értek el - erre minden esélyünk meg lehet. Nos, e szellemi múlt részleteit szeretné társaságunk feltárni, feltéve, hogy ezeket az elképzeléseket Ön is hasznosnak, s megvalósíthatónak találja. Erről kérjük néhány soros válaszát, s ha ez lehetséges, egy rövid diskurzus lehetőségét társaságunk elnökségével a közeljövőben. Barcza Egon, a Társaság elnöke és dr. Gazda István, az ELTE tudományos főmunkatársa, a Társaság választmányi tagja. (OS)
1989. június 20., kedd 11:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|