|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (13. rész)
|
Végezetül ismertette azokat a javaslatokat, amelyeket a bizottságok nem fogadtak el, de az érintett képviselők továbbra is fenntartottak, így azokról a Parlamentnek kell dönteni. Nagyiványi András (Budapest, 19.vk.) és Horváth Jenő (Budapest, 1.vk.) azt javasolta, hogy a Minisztertanács csak parlamenti jóváhagyással vehesse vissza államigazgatási felügyelet alá a vállalatokat. Eleki János (Békés m., 7.vk.) azt javasolta, hogy ideiglenes részvényt térítés nélkül igényelhessenek azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek a társasággá alakult élelmiszeripari vállalatok rendszeres szállítói voltak. Gágyor Pál (Budapest 13.vk) szerint ugyanazon szabályok kell hogy vonatkozzanak az államigazgatási irányítású, valamint vállalati tanács vagy közgyűlés által irányított vállalatok átalakulására. A szövetkezeti vagyon, valamennyi szövetkezet esetében, teljes egészében felosztható legyen, javasolta Nemes Tamás (Komárom m., 6.vk.), Sasvári József (Komárom m., 8.vk.) és Lakos László (Pest m., 9.vk.). (folyt.köv.) Plecskó Ferenc (Somogy m., 12. vk.), a barcsi Kemikál Építési -------------- Műanyagfeldolgozó Gyár energia üzemvezetője rámutatott: olyan programra van szükség, amely a piacgazdaság irányába vezet. A gazdaság továbbfejlesztésének ma az a legfőbb akadálya - mondotta -, hogy nincs tisztázva a tulajdon kérdése. A képviselő szerint az átalakulási törvénytervezet bizonytalan közgazdasági alapon áll, eszmei megalapozottsága is hiányos, sok tekintetben zavaros. Egyik legnagyobb hibája, hogy nem teszi magáévá a megszüntetve megőrzés elvét, ugyanis minden ma létező vállalatot a mai méretek, vagyon, létszám, irányítási és szervezeti felépítés mellett törekszik átvinni az új formációba. Ez nyilvánvaló közgazdasági képtelenség. Valamennyi vállalkozásnak először meg kell szünnie a régi formában, s az új formát olyan erőforrás lekötésével kell felvennie, amennyi mellett még biztosítható a jövedelmező működés. Közgazdasági ellenérvek hozhatók fel a vagyonértékelés tervezett eljárásával szemben is. A képviselő szerint a törvénykezési következetlenség jele, hogy amíg a társasági törvény a forgalmi értéket, addig az átalakulási törvényjavaslat a könyvviteli értéket helyezi a vagyonértékelés középpontjába. Annak a véleményének adott hangot, hogy a társasági formát választó vállalatok vagyonát versenytárgyaláson kellene meghatározni, ahol az állami számvevőszék a menedzserek licitálását meghallgatva döntene a kérdésben. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 15:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|