|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (11. rész)
|
Összegezve az elmondottakat Kulcsár Kálmán leszögezte: az átalakulási törvény nem hoz létre vállalati, menedzsertulajdont. Éppen ellenkezőleg, ha végbemegy az átalakulás és a tulajdonosi, illetve a vállalatvezetői poziciók következetesen elválnak, a vállalatvezetés a jelenleginél jóval erősebb tulajdonosi kontroll alá kerül. Az átalakulási törvény további halogatása jelentős hátrányokat okozna a kisvállalkozásoknak, lefékezné a szövetkezetek belső demokratizálódását, valamint az állami vállalatok szervezeti pluralitásának erősítését. Jelentős károkat okozna a külföldi befektetésekben is, hiszen a külföldiek még arra az egyértelmű kérdésre sem kaphatnának egyértelmű választ, milyen magyar partnerrel kell tárgyalniuk, ha befektetni kívánnak hazánkban. Kulcsár Kálmán annak lehetőségét sem zárta ki, hogy az átalakulási törvény gyakorlati tapasztalatainak birtokában a jövő év végén áttekintsék a jogszabályt, s ha a körülmények időközben jelentősen megváltoztak, módosításokat hajtsanak végre rajta. Végezetül arra a sajtóban megjelent vádra válaszolt az igazságügyminiszter, amely szerint ,,minél európaibb módon dolgozza ki a minisztérium a hatalom akaratának megfelelő szabályozást, annál inkább alkalmassá válik ez a tevékenység az igazság eltakarására,,. - Indulatokkal és sajátos érdekekkel természetesen nehéz vitázni - mondotta. - De feltételezem, hogy még az idézett és hasonló nézetek mögött is felelősség áll. Elvárom tehát, hogy feltételezzék az igazságügyi kormányzat felelősségét is az ország és a nemzet iránt, és ne jelenjen meg egyre sűrűbben a legjobb szándékú és színvonlú jogalkotással szemben az elutasítás egyetlen indokaként annak puszta kijelentése, hogy a kormány így akarja átmenteni az MSZMP hatalmát, vagy valamilyen politikai, gazdasági elit hatalmát, vagy ki tudja mit Indoknak ez gyenge, attitűdnek félelmetes, egyben sajnálatos és nélkülözi azt a kompromisszumkészséget, amelyre mostanában a legnagyobb szükségünk van. Az igazságügyi kormányzat nem mond le eltökéltségéről, hogy alkotmányos jogállamot építsünk Véleményem szerint a beterjesztett három törvényjavaslat ezt a célt, a gazdaság alkotmányos jogkereteinek kiépítését szolgálja - fejezte be expozéját Kulcsár Kálmán. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 15:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|