 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első nap (8. rész)
|
Akik ezt állítják, azok nem ismerték fel a törvényjavaslat valóságos
tartalmát - mondta a miniszter. Az állami vállalati törvény ugyanis
egyértelműen kimondja: a vállalatok állami tulajdonban álló
vagyonnal gazdálkodnak. Az átalakulási törvény és a vállalati
törvény módosítása jottányit sem növeli a vállalatoknak a
korábbiakban már biztosított vagyoni rendelkezési jogosítványait,
hanem tudomásul veszi a jelenlegi helyzetet. Egyébként is az volt az
általános politikai kívánság a jogalkotással szemben, hogy a
tulajdoni reform tartalmának teljes kidolgozása előtt - a jelenlegi
átmeneti politikai helyzeben - az állami szektorban ne változtasson
a kialakult tulajdonosi szituáción. Ha viszont a törvényalkotók a
jelenlegi status quo-ból indulnak ki, akkor figyelembe kell venniük,
hogy az állami vállalatok vagy államigazgatási irányítás alatt
állnak, vagy önkormányzó, önigazgató vállalatok, azaz vállalati
tanács, illetve közgyűlés, küldöttgyűlés irányítja őket. Az elemi
logika megköveteli, hogy az államigazgatási irányítású vállalatoknál
az esetleges társasággá való átalakulásról maga az alapító szerv
döntsön, és a részvények az állami vagyonkezelő szervezethez
tartozzanak, hiszen az állam központi szervezete a tulajdonosi
jogokat is magánál tartotta eddig. A jelenlegi helyzeten csak egy új
vállalati törvény változtathatna.
Kulcsár Kálmán vitába szállt azzal a nézettel, hogy az állami
szektorban fel kell számolni a vállalati tanácsot és általában az
önkormányzati önigazgatást. E szerint az állami vállalatok túlnyomó
többségét kényszeríteni kellene a részvénytársaságokká való
átalakulásra. Az átalakulást felülről kellene vezényelni egy
felállítandó központi vagyonalap által, amely az átalakuló állami
vállalatok valamennyi részvényét megszerzi és azzal korlátlanul
rendelkezik. A jogalkotás elutasította ezt a felfogást, amely az
állami vállalatok mintegy közhatalmi kényszerrel történő
,,visszaállamosítását,, jelentené.
Az átalakulási törvény e vélekedéssel szemben a vállalati
tanácsi, illetve a közgyűléses vállalatok önkéntes átalakulásának
elvéből indul ki. Ezt indokolva a miniszter utalt arra, hogy
1984-ben és 1985-ben a vállalati tanács intézményét erőszakoltan,
túl széles körben, sok formalizmussal vezették be. Ezen változtatni
kell; most azonban nem szabad a másik szélsőségbe esni, és
kampányszerű átszervezéssel felszámolni a vállalati tanácsokat.
(folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 14:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|