|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (6. rész)
|
Zökkenőmentessé teszi a gmk-k és kisszövetkezetek önkéntes átalakulását kft-vé, és a szakcsoportok rendezetlen helyzetén is jelentősen könnyít. Ugyancsak kedvező, hogy a törvény feloldja a szövetkezeti tulajdon eddigi merev oszthatatlanságát, és a vagyont a kis-, illetve nem nyereségre törekvő szövetkezeteknél 100 százalékban, a többi szövetkezetnél fele részben értékpapír, azaz szövetkezeti üzletrész formájában megosztja a tagok között. Azonban itt sem természetbeni felosztásról, a jól működő nagyüzemek meggondolatlan szétveréséről van szó, hanem arról, hogy a szövetkezeti tag tulajdonosi mivolta sajátos értékpapírban is megtestesüljön, megerősödjön érdekeltsége a kollektív tulajdonlásban. Ez a szövetkezeti értékpapír egyébként előfeltétele gazdasági társasággá való átalakulásának. Kulcsár Kálmán hozzáfűzte, hogy az átalakulási törvény nem kívánja a szövetkezeteket társasággá átalakítani. A lehetőséget természetesen mindenkinek megadja erre, de ilyen döntésre csak a teljes taglétszám kétharmadának egyetértésével kerülhet sor. A tervezet vitája során javaslatok hangzottak el arra is, hogy valamennyi szövetkezetnél ne csak 50 százalékban, hanem 100 százalékban tegyék lehetővé a tagok közötti vagyonmegosztást. Ez esetben ugyanis az átalakulásnál nincs szükség az egyébként a szövetkezet által önkéntesen választható vagyonkezelő intézmények igénybevételére sem. A miniszter ezeket a javaslatokat még korainak tartotta, mivel az értékpapír-felügyeleti törvény kibocsátása előtt ilyen nagy mennyiségű értékpapír esetleges megjelenése a piacon túlzott kockázatot jelentene. Emellett a mai tagok közötti teljes felosztás a hagyományos szövetkezeteknél igazságtalan is lenne azokkal szemben, akik a vagyont eredetileg bevitték, illetve akik korábban dolgoztak a szövetkezetekben. E probléma teljes értékű megoldására jövőre az egységes, új szövetkezeti törvénynél térnek majd vissza. A most előterjesztett törvénycsomag kedvező hatásai közé tartozik az is, hogy az állami szektorban is előrelépést hoz a reformok irányába. A vállalatok önállóságát sértő, piacellenes beavatkozások egyik fő csatornája volt az utóbbi időben a minisztériumok és a tanácsok törvényességi felügyeleti jogköre. Ezt most a vállalati törvény módosítása megszünteti, s a jóval szűkebb tartalmú törvényességi felügyeletet a cégbírósághoz helyezi. Ezzel együtt megvalósul a vállalati mérlegek nyilvánossága is, amit többen szorgalmaztak. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 13:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|