|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Összeül az Országgyűlés (1. rész)
|
1989. május 29., hétfő - Kedden délelőtt 10 órakor megnyílik az Országgyűlés ülésszaka. A Parlamentet Szűrös Mátyás házelnök hívta össze.
Az elmúlt hónapok magyar belpolitikájának markáns vonásává vált a feszített ütemű törvénykezés, amely most újabb állomásához érkezik a Parlament kedden megkezdődő tanácskozásával. A május hónapban immár másodszor összeülő törvényhozó testület ezúttal olyan kérdésekre összpontosítja figyelmét, amelyek a magyar gazdaság - mind az ipar, mind a mezőgazdaság - alapproblémáit érintik. A jogszabály-tervezetek, módosító indítványok jelentőségének megfelelően az ülésszak munkarendjét négy napos intenzív vitára készítették elő. A beterjesztett 13 napirendi pont közül a gazdálkodás fejlődésének irányát kijelölő szerepével, átfogó, egyetemes jellegével kiemelkedik az a két törvénycsomag, amely a Ház elé kerülő jogszabály-tervezetek zömét magában foglalja. Az első ilyen csomagot - az előzetes menetrendnek megfelelően - közvetlenül az ülés tárgysorozatának megállapítása után ,,bontják fel,, a képviselők. A törvényelőkészítők ebben a csomagban fogták össze a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló javaslatot, illetve az ehhez kapcsolódó két jogszabályt az állami vállalatokról és a szövetkezetekről. Az előkészítés során mind a parlamenti bizottságok ülésein, mind az illetékes szakmai fórumokon - de még a gazdasági szakismeretekkel nem rendelkező közvélemény részéről is - szenvedélyes hangvételű argumentumokat sorakoztattak fel az új közgazdasági intézmény bevezetése mellett és ellen. A vitapartnerek általában egyetértettek abban, hogy az átalakulási törvény tervezetével a társasági törvény után most ismét olyan jogszabály születik, amely nagyban hozzájárulhat a piaci folyamatok kibontakoztatásához, a tőke mozgékonyságának növeléséhez. A bírálók ezzel szemben az előterjesztés súlyos fogyatékosságai közé sorolják, hogy a technikai, lebonyolítási szabályok rögzítésére szorítkozó tervezet nem ad eligazítást a tulajdonviszonyokat illetően; kidolgozatlan marad az átalakulási folyamatok közgazdasági háttere; hiányoznak az állami vagyonkezelő intézményekre vonatkozó szabályok; problematikus a vagyonértékelés mechanizmusa; tisztázatlan a vállalati tanácsok helye, szerepe. (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 18:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|