Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Hankiss Elemérrel
Interjú Hankiss Elemérrel BBC ------------------------- London, 1989. május 25. Leírva: 1989. május 26. A világ minden tájáról A közelmúltban Budapesten új alapítvány létesült, melynek neve önmagáért beszél: Alapítvány a demokráciáért. De kik szervezték ezt az új alapítványt? Erről kérdezte meg munkatársunk, Iván Zoltán telefonon Hankiss Elemér szociológust, az alapítvány egyik kurátorát. - Az alapítványt egy kis magánkiadó tagjai tették, a kiadó neve; Tudósítások kft. Ez egyike a 340 vagy 350 új magyarországi magánkiadónak. Ez a kis kiadó adja ki néhány hónap óta az Országgyűlési Tudósítások című lapot, amely beszámol a parlamenti üléssek vitáiról. Ez a kiadó adja ki a most induló Erdélyi Tudósításokat, ami egy semleges magyarul, románul és németül is megjelenő lap lesz, bemutatva Erdély problémáit, a szokásos aktuális és szenzácói hajhászás nélkül. Ez a kiadó adta ki a közelmúltban a Franciaországban élő Nagy Ernőnek azt a válogatását, amely az ötvenhat októberi két hét magyarországi sajtóját mutatja be hasonmás kiadásokban. Ez a kiadó adta ki a Franciaországban megjelenő Irodalmi Újságnak egyik mostani számát és tervezi, hogy a további számokat is kiadja, ha van Magyaroszágon érdeklődés. Tehát ez a kis kiadó tette az alapítványt tulajdonképpen egy szimbólikus összeggel, 100 ezer forinttal, ami anyagilag nagyon csekély, de a szándék fontossága talán ellensúlyozza ezt. (folyt.) 1989. május 25., csütörtök
Vissza »

	Interjú Hankiss Elemérrel - 1. folyt.
- Milyen konkrét célkitűzései vannak az alapítvány szervezőinek? - Abból indultak ki, hogy ma Magyarországon lázasan szerveződnek a pártok és politikai mozgalmak, és ez nagyon jó, hogy így van. Ez az első és fontos lépés egy demokratikus politikai élet kialakulásához. Ugyanakkor kevéssé vesznek ebben még részt a vidéken élők, illetve általában a társadalom szélesebb rétegei. Nincsenek is igaz kellőképpen informálva arról, hogy mi történik a politika - most immár kifejezhető - berkeiben. Nincsen egyikünknek sem tulajdonképpen kellő ismerete arról, hogy hogyan kell igazán megszervezni, hatékonyan megszervezni egy parlamenti életet, vagy méginkább egy helyi önkormányzatot, egy iskolaszéket, egy olyan helyi közösséget, amely eltartja önmagát és megszervezi, eldönti a saját életét a demokratikus közéletnek a szabályaival, módszereivel és készségeivel nem rendelkezik. Ezért gondolta az alapítványt tevő csoport azt, hogy el kellene látni kellő információval a magyar társadalmat. Minden falu, minden város, minden közösség tagjait olyan kis kiadványokkal, füzetekkel, kalauzokkal, könyvekkel, videoszalagokkal, magnószalagokkal, amelyek bemutatják azt, hogy hogyan szervezték meg a parlamenti életet és a helyi demokráciát különböző nyugati országokban. Hogyan szerveződik egy falu közössége Svájcban, Amerikában, Angliában, Dániában, Németországban. Ezekből a tapasztalatokból lehetne talán tanulni, és valamivel gyorsabban megszervezni, fölépíteni a magyarországi községekben, magyarországi közösségekben a demokratikus közéletet. (folyt.) 1989. május 25., csütörtök
Vissza »

	Interjú Hankiss Elemér - 2. folyt.
- Most hadd kérdezzem meg Hankiss Elemért, a szociológust: véleménye szerint fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi folyamatok nem hatolnak le a társadalom minden szintjére, és egyfajta elitdemokrácia fog kialakulni? - Igen, ennek veszélye fennáll. Szerintem konkrét törekvések is vannak egy ilyen elit, vagy ahogy mi itt nevezzük patrícius demokrácia megteremtésére - erre lehetőségek is tulajdonképpen vannak -, még sokszor a legjobb szándékú politikusokban, vagy politikus jelöltekben is van egyfajta elitista szellem és szemlélet, mondván, hogy mi itt Pesten tudjuk, hogy mit kell csinálni, mi adunk egy menüt, egy étlapot, ilyen emberek majd a választásokon válasszanak ezek közül ki, válasszák ki azt aki legjobban tetszik nekik. Tehát gyakorlatilag a menü az, hogy alul is lehetne építkezni, már a gondolkodásban is, nemcsak majdan a szervezésben is. Ez persze abból az egyezségből is fakad, hogy ezek az új induló pártok és mozgalmak nagyon nehezen képesek kiépíteni a maguk országos hálózatait. Sem pénzük, sem tapasztalatuk, sem erejük, sem kellő személyiségeik gyakorlatilag nincsenek ehhez meg. Ezért többen kénytelenek a maguk kitűnő eszméivel megteremteni a maguk szimbólikus lelki kinyitását, mondván, hogy majd a választásokon a választók a szavazataikkal megadják az ő törekvéseiknek a tényleges társadalmi, szociológiai legitimitását. De lehet, hogy közben azért tulajdonképpen akarva, akaratlan elszakadnak attól a bázistól, amellyel egy keréken lebeg. (folyt.) 1989. május 25., csütörtök
Vissza »

	Interjú Hankiss Elemérrel - 3. folyt.
- Ön szerint a külföldön élő magyarok, vagy azok, akik szeretnének ehhez az alapítványhoz hozzájárulni mit tehetnének a demokrácia érdekében? - Elsősorban például azzal segíthetnének, hogy olyan anyagok, könyvek, kalauzok, programok, akár egyetemi vagy főiskolai, vagy más jellegű oktatási anyagokra hívják fel a figyelmünket, vagy küldenék nekünk azt el, amelyeket magyarra fordítva ki tudnánk osztani az ország különböző közösségei között. Ez az egyik legfontosabb, mert innen Magyaroszágról elég nehéz megtalálni ezeket a tényleg megérthető, tényleg mindenki által jól használható praktikus kalazokat és anyagokat. A másik az anyagi kérdés. Biztos, hogy az alapítvány ha már igazán lesz mit kiadnia és terjesztenie, akkor rászorul majd némi segítségre, mert például a kis kiadó, ami ezt kezdeményezte feltehetőleg nem fogja tudni csak a saját erejéből ellátni az egész országot ilyen kiadványokkal, bár meg fogja tenni szerintem, ami tőle telik, de elképzelhető, hogy egy kis segítségre fog szorulni. +++ 1989. május 25., csütörtök
Vissza »