Rendszerváltás és az MTI

	,,A Dunáért,, alapítvány Ideiglenes Titkárságának május 25-i nyilatkozata (1. rész) (OS)
1989. május 25., csütörtök - A Duna-mozgalmak alapítvány létrehozását kezdeményezték, amely a céljaival egyetértő valamennyi - parlamenti és parlamenten kívüli - magyarországi politikai erő egyetértésével jön majd létre. Az alapítvány nemzetközi kuratóriummal, de magyarországi székhellyel működik. ,,A Dunáért,, alapítvány legfőbb célja lehetőséget teremteni arra, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső rendszer építési munkálatainak leállítása esetén az országra háruló kártérítési terhek csökkentésére megtett - hazai és külföldi - pénz- és munkafelajánlások összegyűjtessenek és a nemzet rendelkezésére álljanak. Tekintettel a Minisztertanács május 13-i bejelentésére az építkezés nagymarosi szakaszának kéthónapos felfüggesztéséről, és tekintettel arra, hogy a miniszterelnök csehszlovákiai és ausztriai tárgyalásai után a nemzetközi és a hazai közvéleményben egyaránt az a benyomás alakult ki, hogy a két hónap elteltével a felfüggesztést leállítás váltja majd fel, az alapítvány Ideiglenes Titkársága szükségesnek látja a közvélemény tájékoztatása végett kivonatosan ismertetni azokat az elveket, amelyek a bős(gabcikovo)-nagymarosi vízlépcsőrendszer - az úgynevezett GNV - körül kialakult helyzet méltányos rendezésére a szakértkl ajánlásaiból leszűrődnek. (Az összefoglaló részletes ismertetésére a titkárság az Országgyűlési Tudósításokat kérte fel. A közleményt a lap az Országgyűlés május 30-i ülése alkalmából megjelenő számában fogja közreadni.) 1. Az egész bős-nagymarosi beruházás koncepcionálisan elhibázott, és egyaránt veszélyes a magyar és a csehszlovák érdekekre. (,,Őrült ötlet, már a tervezés szakaszában látszott, hogy nem szabad megépíteni,, - Klaus Töpfer osztrák környezetvédelmi miniszter, 1989. május 16.) 2. Az eredeti koncepciónak és az államközi szerződésben előírt vízminőség védelmi követelménynek megfelelő teljes megépítés mindkét ország részéről az eddig megvalósult beruházások többszörését igényelné, és a két ország ismert gazdasági nehézségei miatt esetleg évtizedekig is elhúzódna. 3. Újabban megismert geofizikai és ökológiai körülmények, valamint a korábban - évtizedekkel ezelőtt - feltárt tények korszerű értelmezése alapján nem zárható ki, hogy a már elkészült létesítményeket, illetve átadásuk és tervezett üzemmódjuk esetén a környezetet katasztrófa fenyegeti, ezért az építkezéseket minden munkaterületen haladéktalanul le kell állítani. 4. A veszélyek megnyugtató tisztázása érdekében vizsgálatokra van szükség, amelyek 2-3 évet is igénybe vehetnek. (folyt.köv.) 1989. május 25., csütörtök 17:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	,,A Dunáért,, alapítvány Ideiglenes Titkárságának május 25-i nyilatkozata (2. rész) (OS)
5. ,,Magyarországra ezt a szerződést rákényszerítették,, (Pozsgay Imre, 1989. május 16., Esti Krónika). A Párttörténeti Intézet, a Külügyminisztérium stb. vonatkozó levéltári anyagának - kellő felhatalmazással rendelkező - szakértői bizottság által megejtet vizsgálata ezt az állítást vélhetően nemcsak az 1977-es magyar-csehszlovák szerződésre (és annak 1983-as folytatására), de az 1986-ban aláírt magyar-osztrák szerződésekre nézve is igazolni fogja. A szerződések ugyanis egyoldalú politikai és hajózási előnyöket biztosítanak Csehszlovákiának, valamint egyoldalú kockázati, energetikai, ár- és tulajdoni előnyöket Ausztriának. E tényeket hosszú ideig elfedték azok a ,,gazdaságossági,, számítások, amelyeket - a megállapodások eredeti szövege helyett - a szerződéseket előkészítő magyar szakértői apparátus prezentált... Habár ma is készülnek még félrevezető számítások - menteni, ami menthető. 6. Azonban politikai nyomás, gazdasági zsarolás, a közvélemény és a döntéshozók megtévesztése, valamint a mindennek leplezésére éveken át gyakorolt hatalmi arrogancia együtt is eltörpülnek annak gazdasági káraihoz és veszélyeihez képest, ami létrejött. Ezért Csehszlovákia vonatkozásában Magyarországnak ez előállt helyzetet mindkét fél tévedésének kell betudnia: mintkét fél maga ,,felelős,, a területén létrejött természeti kárért, vagy a végül fölöslegesnek bizonyuló beruházások miatti pénzügyi veszteségért. Magyarország Ausztriával is - melynek kormányát az Európa Parlament 1986. március 13-án még a szerződések aláírása előtt szólította fel a visszalépésre - presztizsveszteség nélküli és a közös kárviselés alapján álló megegyezést kell keressen. 7. Magyarország és Csehszlovákia közös érdeke, hogy a kárt minimalizálva a már elkészült létesítményeket hasznosítsa - amennyiben és amilyen formában ezt a geofizikai és ökológiai vizsgálatok eredményei lehetővé teszik. Kedvező esetben az üzemmód megváltoztatásával és átépítésekkel a dunakiliti-bősi létesítményeknek szerepük lehet - a GNV-hez fűzött célok eredeti, természetes sorrendjét helyreállítva - az árvízvédelemben, esetleg (ideiglenesen) a hajózásban is. (A harmadik cél, az energiatermelés műszaki és gazdasági feltételeinek megteremtődéséhez azonban az alaplétesítmények komolyabb átépítése szükséges, valamint az, hogy pusztán vízminőségvédelmi célokkal létrejött szennyvíztisztítási programok melléktermékeként a Duna vize tisztaságban felülmúlja az ezredforduló Balatonjáét, és ennek, hosszú évekig, még a kilátásai sem ítélhetők meg.) (folyt.köv.) 1989. május 25., csütörtök 17:25
Vissza »

	,,A Dunáért,, alapítvány Ideiglenes Titkárságának május 25-i nyilatkozata (3. rész) (OS)
8. A károk csökkentése érdekében tehát a két félnek nem a szerződésbontás, hanem a szerződés módosítása az érdeke. A módosításban azonban az egyenlő haszonélvezet elve alapján meg kell egyezni a csehszlovák hajózási előnyöket ellentételező kompenzációban is. 9. A módosított szerződésben abból kell kiindulni, hogy az érintett Duna-szakasz elsődleges gazdasági funkciója mindkét ország szempontjából az ivóvízszükséglet kielégítésében és a mezőgazdasági termőképesség biztosításában van. Ennek megfelelően az árvízvédelmi, hajózási és az esetleges energetikai célú beavatkozást csak a természeteshez közeli vízmozgás megőrzése és a vízminőség-védelmi létesítmények előzetes megvalósítása esetén szabad elhatározni. 10. Mivel a nagymarosi vízlépcső csak Bős egyébként is kétséges energetikai célú hasznosításához szükséges egyértelműen, az összes többi funkció és cél szempontjából pedig hátrányos vagy más megoldással helyettesíthető, azért az államközi szerződés módosításában a vízlépcsőépítésről meghatározatlan időre le kell mondani, és a Dunakanyart helyre kell állítani. 11. Ennek során meg kell vizsgálni a körgát egy részének és a felvonulási épületeknek a felhasználásával nemzetközi jachtkikötő és szabadidőközpont létrehozásának technikai és gazdasági feltételeit. Az osztrák cégek - újabb, az eddigieket felváltó méltányos szerződések keretében - ennek megvalósításában, és esetleg a szennyvíztisztítók és gázturbinás erőművek megépítésében vehetnének részt. 12. Magyarország nem képes egyedül az építkezések okozta pusztítások helyreállítása, az esetleg még (részben más funkcióra) használható létesítmények átépítése és az Ausztria számára a méltányos közös körviselés alapján járó kártérítések terheinek fedezésére. E terhek csökkentésére az ország állampolgárai, a nyugati magyarság szervezetei és a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek pénz- és munka segítséget ajánlottak fel. E kibontakozó nemzeti és nemzetközi összefogásnak arra kell késztetnie Magyarország kormányát, hogy a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, az erre vállalkozó nyugati kormányokkal és regionális szervezetekkel megállapodásokat kössön ,,adósságcsökkentést környezetvédelemért cserébe,, - programokban való bekapcsolódásra, amelyek keretében Magyarország az elengedett tartozásoknak megfelelő nagyságú forint és schillingösszegeket fordíthatna a helyreállítás-átépítés, illetve a kártalanítás finanszírozására. Magyarországnak bátorítania kell, hogy - ha a gazdasági helyzete megkívánja - Csehszlovákiában is hasonló kezdeményezés szülessen. (folyt.köv.) 1989. május 25., csütörtök 17:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	,,A Dunáért,, alapítvány Ideiglenes Titkárságának május 25-i nyilatkozata (4. rész) (OS)
x x x ,,A Dunáért,, alapítvány Ideiglenes Titkársága sajnálattal közli, hogy az alapítvánnyal kapcsolatos május 12-i bejelentés szövegébe hiba csúszott, és elnézést kér mindazoktól a magánszemélyektől és intézményektől, akiknek pénzfelajánlásait az OTP esetleg emiatt visszaküldte. A pénzfelajánlásokat ideiglenesen fogadó Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társasághoz a küldeményeket a következő címzéssel lehet eljuttatni: OTP VI. ker. körzeti fiók, 218-98299-510-2922 számú számla. A rózsaszínű blanketta középső szelvényének hátoldalára fel kell írni a jeligét: ,,A Dunáért,, , valamint a következő szöveget: ,,A BZSBT szervező irodája címén, 1068 Budapest, VI., Gorkij fasor 8/b I.17.,, A hiba miatt másodszor is utalványozásra kényszerülőknek a titkárság az utalványozási djat megtéríti. ,,A Dunáért,, alapítvány Ideiglenes Titkárságával és az alapítvány megszületését támogató szervezetekkel telefonon a 295-907-es telefonszámon (Jánossy András), levélben pedig a következő címen lehet felvenni a kapcsolatot: Páska Csaba, 1525 Budapest, Pf. 309. Erre a postacímre lehet bejelenteni a helyreállítási munkálatokban való részvétel szándékát is. A Bős-Nagymaros ügyében népszavazást követelő postai aláírásgyűjtés a fenti címen a parlament július 31-i döntéséig folytatódik. Az aláírásgyűjtési akcióról a közeljövőben állásfoglalás jelenik meg. Az alapítvány kuratóriumába személyeket javasolni (nem delegálásról van szó ) kívánó politikai szervezetek értekezletének időpontja és helye a parlament május 30-i ülését követően kerül bejelentésre. A Duna ügye Magyarorszgon nemzeti ügy, és az alapítvány szándéka az, hogy a kuratórium tagjait minden, az országért felelősséget érző politikai erő bizalmából kérjék fel. (OS) 1989. május 25., csütörtök 17:31
Vissza » A hírhez kapcsolódik »