|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Casablanca tétje (2.)
|
Ezen a cúcstalálkozón a kiinduló helyzet változott a palesztin ügy miatt - Mubarak említett szavai miatt is. A palesztinok sorskérdése immár nem az afféle szolidaritás próbaterepe, ahol minden arab ország szabadon felléphet vagy döntnökként bíráskodhat. A palesztinok maguk döntenek - miközben üdvözölnek minden tényleges segítségét. Szíria ezt még kifogásolja, bele akar szólni a palesztin ügyekbe. Kérdés az, hogy meddig teheti. Miután a PFSZ proklamálta a Palesztin Államot, s ehhez a világ részéről döntő támogatást kapott, Damaszkusz egyedül maradt az arab világban, amely ezt a palesztin döntést nem ismerte el. Most utóvédharcokat folytat. Damaszkusz egyedül maradt Libanonban is, ahol legalább 35 ezer katonája van, s ahol ténylegesen ő diktál. A "külföldön állomásozó idegen csapatok" gondolata azonban egyre népszerűtlenebb - amellett költséges vállakozásról van szó, ha ehhez nem kap támogatást. Ennek a külső támogatásnak a sorsa mind kétségesebb. Kadhafi jelenléte Casablancában annak előjele lehet, hogy a világ kitaszítottjaként kezelt Líbia elismeri a nemzetközi élet és diplomácia játékszabályait. Casablanca légkörét azonban legjobban a PFSZ - vagy a Palesztin Állam - Izrael irányában megváltozott magatartása befolyásolja. Jasszer Arafat csak a szélsőséges arab megnyilatkozásokban "áruló" immár - Damaszkusz szerint "defetista" -, de az arab és nemzetközi diplomáciában elismert tárgyalópartner, aki világosan értésre adta: kész kezet nyújtani Izraelnek. Márpedig a közel-keleti konfliktus kemény magja változatlanul a palesztin kérdés: ha ebben előre lehet lépni, akkor más ügyekben is. A PFSZ-szel való tárgyalásokat makacsul ellenző Samir izraeli kormányfő lassan elszigetelődik, nem csak a nemzetközi színtéren, hanem odahaza is. Samir legutóbb Londonban Thatcher miniszterelnöktől kapott leckét, előtte pedig James Baker intette őt: Izraelnek fel kell hagynia a Nagy Izraelhez füzött álmokkal, az annexiós politikával. Bármilyen kiegyensúlyozott is volt Baker beszéde, ez volt eleddig a legkeményebb amerikai kioktatás, amely Washington részéről legszorosabb közel-keleti szövetségese felé elhangzott. Casablanca tétje nem a látványos és üres arab szolidaritás vagy egység; inkább a realizmus iránti érzék. +++ fg csr
1989. május 25., csütörtök 13:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|