Rendszerváltás és az MTI

	főcím: Párttá kell válnia az MSZMP-nek
alc. Kovács Jenő, a KB pártpolitikai osztályvezetőjének nyilatkozata Hogyan váljunk párttá? Az MSZMP tagjai és különféle szervezetei számára ez ma központi kérdés. Két fontos párttanácskozás a reformkörök szegedi találkozója és a Központi Bizottság hétfőre tervezett ülése között ezt vázolta fel nyilatkozatában Kovács Jenő, az MSZMP KB pártpolitikai osztályának vezetője. Az MSZMP közhatalmi tényezőből modern politikai párttá válásának a párttól független külső és működésével összefüggő belső feltétele van - mondta Kovács Jenő. - A legfontosabb külső feltétele: a többpártrendszer működését biztosító, új alkotmányos alapokon álló politikai rendszer kiépítése. Ez már elkezdődött, s a folyamat - a körülötte zajló sok vita ellenére - visszafordíthatatlannak látszik. A vele kapcsolatos politikai változások lendítő, dinamizáló erőként hatnak az MSZMP-re is, lévén a politika tipikusan versenyszféra: a gondolatok, a tervek, az elképzelések ütközésének színtere. - Azt hiszem, az természetes, hogy az átmenet az egypártrendszerről a többpártrendszerre ellentmondásos és hosszabb folyamat. Nehéz most az új pártoknak, de az MSZMP-nek és az egyes párttagoknak is. Felmérve a távlatokat és az irányt, mindenekelőtt azt kell eldöntenünk: milyen tempóban és elszántsággal tegyünk meg bizonyos gyakorlati lépéseket ahhoz, hogy a párt helytálljon az átmenet idején és az új helyzetben is. - A párt és a közhatalom szétválasztásáért már több lépést megtettünk - folytatta az osztályvezető. - Deklaráltuk például, hogy az MSZMP a választópolgárok előtt is népszerű képviselői, illetve a tulajdonosok útján kívánja gyakorolni politikai, gazdasági befolyását. Ezen kívül, a Központi Bizottság eltörölte az úgynevezett hatásköri listát és javasolta az állami szerveknek: helyezzék hatályon kívül az MSZMP kötelező megkérdezéséről szóló jogszabályokat. A párt nem kíván direkt módon beleszólni abba, hogy kik töltsenek be vezető funkciót. Megszünteti a pénzügyi összeköttetést a pártszervezetek és a gazdasági egységek között, gazdálkodását - a párttörvény elfogadása után - új alapokra helyezi. Saját kiadásait alapvetően maga finanszírozza. (folyt.) 1989. május 25., csütörtök 15:27
Vissza »

	Párttá kell válnia 2.
alc. A tagok akaratát képviselje - A párttá válás folyamata - a külső, tehát a gazdasági, társadalm i változásokkal egyidejűleg - megkezdődött, s az üzemi, a városi és más pártszervezetek életében természetszerűleg bizonyos megrázkódtatásokat is okozott. A garantált befolyást felváltja a politikai eszközökkel megszerezhető, kiküzdött hatás. Ráadásul a küzdelem mind hevesebb és a nagy nyilvánosság előtt zajlik. Hogy a kívánalmaknak a párt megfelelhessen, a küzdelemben helytálljon és az átmenet időszaka után is befolyásos pártként működhessen, új alapokra kell helyeznie szervezeti, működési rendjét. Az elképzelésekről Kovács Jenő a következőket mondta: - Megszabadulva a közhatalmi kötöttségektől és feladatoktól, mód nyílik rá, hogy megszüntessük a túlburjánzó szervezeti jelleget. Abból kiindulva, hogy a párt emberek közössége és mozgalma, meg kell fogalmazni a szocialista nézetek legfőbb értékeit, ismérveit, összetevőit is. Nem egyszerű ez, hiszen a célokról, az elvekről a baloldali mozgalmakban világszerte - s nálunk is - vita folyik. Mindenesetre egyértelművé kell tenni, hogy a párt minden rendű és rangú tisztviselőjének az a dolga, hogy a tagok akaratát képviselje. Tehát nem az a helyes, ha egy kigondolt irányítási szisztémához igazítjuk a működést, hanem fordítva. Nem kell ugyan a tagság véleményének matematikai átlagát alapul venni, ám ha van elfogadott program azon belül mégis csak a párttagok szava a döntő. - Ez a párt szervezetére és működésére nézve számos következménnyel jár. Elsőként említem a párttagok jogainak megerősítését, a garanciák kiépítését. Kívánalom, hogy a párttagok a politika formálásában teljes szabadságot élvezzenek. A készülő szervezeti és működési szabályzat hosszan sorolja a politikai jogokat, s egyebek között leszögezi: minden párttag más párttagokkal összefogva bármely pártszervezet előtt szabadon kezdeményezhet. A platformszabadság a döntés előtt és után egyaránt érvényesíthető. - Megválaszthatja a párttag azt is, hogy mely alapszervezetnek lesz tagja, s még milyen áramlatokhoz, platformhoz, körhöz csatlakozik. Arra a kérdésre, hogy politikai nézetek szerint legyen-e lehetőség a kapcsolattartásra, a javaslat válasza: igen. Fenntartva, hogy a pártban csupán egy irányítás létezhet. alc. A helyi szervezetek súlya - Az új szabályzat a helyi pártszervezeteknek és az országos fórumoknak tulajdonítja összhangban azzal a legnagyobb jelentőséget, hogy az erőket, a politikai befolyást a döntések helyszinén kell összpontosítani. (folyt.) 1989. május 25., csütörtök 15:28
Vissza »

	Párttá kell válnia .
Az új alkotmányos rendben majd kibontakozó önkormányzatok, s a növekvő fontosságú parlament befolyásolása alapvető kérdés lesz az MSZMP részére. Az alapszervezetek természetesen a jövőben is létrehozhatnak munkahelyi, lakóhelyi pártbizottságokat, ha ennek szükségét látják. Amint a megyei tanácsoknak a javakat újraelosztó funkciója visszaszorul, a megyei pártbizottságok elsősorban koordinatív feladatot látnak majd el. Természetesen a helyi pártszervezetek dönthetnek úgy, hogy meghatározott kérdésekben irányításra is felhatalmazzák a megyei bizottságot. A pártpolitikai osztály vezetője ezt követően - kérdésünkre - arról beszélt: az elképzelések szerint miként alakul a legközelebbi jövő? alc. Kik képviseljék a párttagságot? - Másképpen kell tekintenünk a párttagsági viszonyra, a pártba belépni lehessen, nem pedig felvételt kérni. Ajánlókkal vagy nélkülük, de automatikusan a párt tagja legyen az a jelentkező, aki ellen rövid időn belü nem merül fel kifogás. Az alapszervezetek és minden választott testület a párttag jogait védje. Arról gondoskodjék, hogy a jogokat sem más párttagok, sem a párttestületek ne sérthessék meg. Vitás ügyekben az alapszervezet járjon el, jöjjenek létre egyeztető bizottságok a városokban és a megyékben. Egyeztessen, békítsen a KEB is ha konfliktus adódik, de elsősorban a párttagok jogainak védelmezője legyen. Kovács Jenő végezetül arról szólt, hogy radikális változás szükséges a vezető testületek megválasztásának módjában is. Megszűnik az a gyakorlat, hogy a küldöttek küldötteinek a küldöttei választják meg a küldötteket valamely fórumra. A párttagok által közvetlenül választott vagy általuk ellenőrizhető delegátusok útján kell a jogokat gyakorolni. Fontos, hogy ez már az őszi pártfórummal kapcsolatban is így legyen. Az effajta képviselet teheti csak lehetővé, hogy a párttagság véleménye a maga összetettségében képviseletet kapjon, s az erőviszonyok az MSZMP-ben is áttekinthetők legyenek. Célszerű lenne, - mint a pártpolitikai osztály vezetője elmondta -, hogy elnökét és főtitkárát már az őszi fórum előtt teljeskörű véleménynyilvánítással: pártszavazással válassza meg a tagság. De ennek csak akkor van értelme, ha a jelölésben mindenki részt vehet. Ez a jog elsősorban az alapszervezetek állásfoglalásának segítségével gyakorolható, de megoldható aláírásgyüjtéssel, helyi közvéleménykutatással és más módokon is. (folyt.) 1989. május 25., csütörtök 15:29
Vissza »

	Párttá kell válnia 4.
Ahhoz, hogy az MSZMP valóságos politikai párttá váljék, új alapokra kell helyezni gazdálkodását, pénzügyeit. A tagdíj egy részének feltétlenül meg kell maradnia az alapszervezeteknél. Itt szabhatják meg azt is; hol és hány függetlenített pártmunkás dolgozzék, hogyan s milyen célra kell használni az épületeket és az egyéb javakat. - Az MSZMP-ben is elérkezett a gyakorlatias megoldások ideje. Ezek sorát minden bizonnyal jelentékenyen gyarapítja az új szervezeti szabályzat várhatóan júniusban kezdődő vitája és az őszi pártfórum is - mondotta befejezésül Kovács Jenő, a pártpolitikai osztályvezetője. (MTI-Press) 1989. május 25., csütörtök 15:30
Vissza »