|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Népképviseleti Kongresszus - előzetes (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. május 25. csütörtök (MTI-tud.) - Csütörtökön kezdődik Moszkvában a Népképviseleti Kongresszus ülésszaka. A képviselők március 26-án, a szovjet történelem első igazi parlamenti választásán kapták mandátumukat, s kerültek be az új legfelsőbb államhatalmi testületbe.
Moszkva ünnepi díszbe öltözve köszönti a kiemelkedő politikai, társadalmi eseményt, amelyet a történészek - a választások napjával együtt - bizonyára korszakváltás kezdeteként fognak feljegyezni. Az ötödik évében tartó átalakítási, demokratizálási politika egyik legfontosabb terepén, a politikai reformok területén valóban új fejezet kezdődik. Ahogy az egy évvel ezelőtti országos pártértekezleten az SZKP küldöttei elhatározták, a politikai reformok legfőbb célja a régi lenini jelszó érvényesítése: Minden hatalmat a szovjeteknek. A múlt év végén elfogadott alkotmánymódosítás és a választói törvény megadta a lehetőséget új, a választópolgárok politikai érdekeit jobban képviselő és érvényesítő törvényhozói, államhatalmi szerv megalakítására. Az átalakítási politika szabta keretek között széles skálán mozgó politikai és magatartásbeli különbségek jellemzik a küldötteket, akiktől összességében a társadalom az átalakítás előrevitelét, s mindenekelőtt a konkrét eredményeket lehetővé tevő törvényhozói munkát vár. Megszűnik a régi formában a Legfelsőbb Tanács és annak Elnöksége. Az alkotmányozó munka kizárólag a Népképviseleti Kongresszus feladata lesz. Az évente egyszer több napon át ülésező kongresszus választja meg a Legfelsőbb Tanács ötszáz tagját. (Évente egyötödüket újraválasztják.) E testület dönt a Legfelsőbb Tanács elnökének személyéről. Ő fogja gyakorolni - egy személyben - az államfői jogokat. Az SZKP hétfőn lezajlott központi bizottsági ülése Mihail Gorbacsovot javasolja erre a posztra, s nem valószínű, hogy ezt a jelölést a küldöttek ne hagynák jóvá. A Legfelsőbb Tanács igazi parlament lesz, amely nem két-három napos ülésszakokon elvégzett formális munkával tölti be tisztét, hanem kétszer - tavasszal és ősszel - ül össze 3-4 hónapra tervezett ülésszakokra. Fontos új eleme az alkotmánymódosításnak, hogy a legfelsőbb államhatalmi szerv küldöttei között a kormány tagjai közül csak a miniszterelnök szerepelhet. Ennek oka egyszerű: tisztán érvényesíthetővé akarják tenni a végrehajtó és ellenőrző funkciók elkülönítését. (folyt.)
1989. május 25., csütörtök 08:07
|
Vissza »
|
|
Népképviseleti Kongresszus - előzetes (2. rész)
|
A szovjet sajtó természetesen napok óta óriási terjedelemben foglalkozik az eseménnyel. Folyik a küldöttek bemutatása, a képviselői programok megismertetése. Ugyancsak nagy terjedelemben ismertetik a lapok azokat az olvasói leveleket, amelyek egyéni vagy kollektív vélemények formájában a választók kívánságait megbízatásokat tartalmazzák. A választók várakozásai és a lapok kommentárjai egy fő gondolatban teljesen egybecsengenek: a társadalom azt várja a csütörtökön megnyíló tanácskozástól, hogy a kezdéssel szükségképpen együttjáró sok-sok szervezeti kérdés mellett jut idő érdemi politikai döntések meghozatalára is. Ma már a szovjet társadalom a politikai reformoktól nemcsak azt várja, hogy stabilizálódjon, visszafordíthatatlanná váljon a demokratizálás folyamata. Elemi erejű igény, hogy a politikai változások végre a törvényhozás és az államigazgatás valamennyi szintjén hozzák létre a gazdaság nekilendítéséhez szükséges összes feltételeket, hogy a mindennapok legelemibb igényeinek kielégítésében is érezhetővé váljon a minőségi változás. +++
1989. május 25., csütörtök 08:10
|
Vissza »
|
|
NKK - kezdés - 2.
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. május 25. csütörtök (MTI-tud.) - A szovjet televízió és rádió élő adásban közvetíti a Népképviseleti Kongresszus ülését, amelyen nagy számban jelen lehetnek a Moszkvában akkreditált külföldi tudósítók is.
Vlagyimir Orlov megnyitójában elmondta, hogy a megválasztott 2249 küldöttből 2155 van jelen. Mielőtt az érdemi ügyrendi pontokra rátértek volna, egy küldött javasolta, hogy emlékezzenek meg az április eleji tbiliszi véres események halálos áldozatairól. Felovasott egy Rigából keltezett levelet, amely követelte, hogy mielőbb jelöljék meg név szerint, ki adta ki a parancsot a biztonsági erők brutális fellépésére. Ezután megválasztották a kongresszus 18 tagú elnökségét, amelynek tagja lett egyebek között Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. +++
1989. május 25., csütörtök 08:39
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|