|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Népképviseleti Kongresszus - előzetes (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. május 25. csütörtök (MTI-tud.) - Csütörtökön kezdődik Moszkvában a Népképviseleti Kongresszus ülésszaka. A képviselők március 26-án, a szovjet történelem első igazi parlamenti választásán kapták mandátumukat, s kerültek be az új legfelsőbb államhatalmi testületbe.
Moszkva ünnepi díszbe öltözve köszönti a kiemelkedő politikai, társadalmi eseményt, amelyet a történészek - a választások napjával együtt - bizonyára korszakváltás kezdeteként fognak feljegyezni. Az ötödik évében tartó átalakítási, demokratizálási politika egyik legfontosabb terepén, a politikai reformok területén valóban új fejezet kezdődik. Ahogy az egy évvel ezelőtti országos pártértekezleten az SZKP küldöttei elhatározták, a politikai reformok legfőbb célja a régi lenini jelszó érvényesítése: Minden hatalmat a szovjeteknek. A múlt év végén elfogadott alkotmánymódosítás és a választói törvény megadta a lehetőséget új, a választópolgárok politikai érdekeit jobban képviselő és érvényesítő törvényhozói, államhatalmi szerv megalakítására. Az átalakítási politika szabta keretek között széles skálán mozgó politikai és magatartásbeli különbségek jellemzik a küldötteket, akiktől összességében a társadalom az átalakítás előrevitelét, s mindenekelőtt a konkrét eredményeket lehetővé tevő törvényhozói munkát vár. Megszűnik a régi formában a Legfelsőbb Tanács és annak Elnöksége. Az alkotmányozó munka kizárólag a Népképviseleti Kongresszus feladata lesz. Az évente egyszer több napon át ülésező kongresszus választja meg a Legfelsőbb Tanács ötszáz tagját. (Évente egyötödüket újraválasztják.) E testület dönt a Legfelsőbb Tanács elnökének személyéről. Ő fogja gyakorolni - egy személyben - az államfői jogokat. Az SZKP hétfőn lezajlott központi bizottsági ülése Mihail Gorbacsovot javasolja erre a posztra, s nem valószínű, hogy ezt a jelölést a küldöttek ne hagynák jóvá. A Legfelsőbb Tanács igazi parlament lesz, amely nem két-három napos ülésszakokon elvégzett formális munkával tölti be tisztét, hanem kétszer - tavasszal és ősszel - ül össze 3-4 hónapra tervezett ülésszakokra. Fontos új eleme az alkotmánymódosításnak, hogy a legfelsőbb államhatalmi szerv küldöttei között a kormány tagjai közül csak a miniszterelnök szerepelhet. Ennek oka egyszerű: tisztán érvényesíthetővé akarják tenni a végrehajtó és ellenőrző funkciók elkülönítését. (folyt.)
1989. május 25., csütörtök 08:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|