|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés terv és költségvetési bizottságának ülése (3. rész)
|
A bizottság kisebb vita után elfogadta Török Sándor (Szolnok), Buzás Józsefné (Szolnok) és Kókai Rudolf (Szolnok) képviselők javaslatát, hogy az Országgyűlés még az idén ősszel tűzze napirendjére - önálló témaként - a lakásgazdálkodás hosszú távú koncepciójának megvitatását. Az előzőeknél lényegesen kisebb vitát váltott ki az a három törvényjavaslat, melyet az időközben megérkezett Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes terjesztett elő. Mint elmondotta, a három jogszabály-tervezet szorosan összefügg, amennyiben a Parlament úgy döntene, hogy elhalasztja az átalakulási törvénytervezet tárgyalását, úgy a szövetkezeti, valamint az állami vállalatokról szóló törvénytervezet beterjesztésére sem kerülne sor. Az átalakulási törvénytervezet meglehetősen bonyolult jogszabály, ezért nem rendeztek előzetesen társadalmi vitát. Elsősorban a szakemberek vitáztak a törvénytervezetről. Az eddigi tapasztalatokat összefoglalva Sárközy Tamás elmondotta: több indok amellett szól, hogy a Parlament csak később tűzze napirendjére az átalakulási törvény tervezetét. Nem eléggé kiérlelt például még a vagyonértékelés módszere, valamint a vagyonkezelés rendszere. Ezeket figyelembe véve is, a miniszterhelyettes szrint fontos, hogy minél előbb készüljön el a jogszabály. Enélkül ugyanis nem sikerül bővíteni a vállalkozásokat a gazdaság különböző területein, javítani a gazdálkodók jövedelem termelő képességét. A vagyonértékelés módszereinek kidolgozásával egyébként már 20 éve foglalkoznak a szakemberek, ám ennek ellenére még mindig nem sikerült megoldaniuk. Az ok: torz piaci viszonyok között nem is lehet megtalálni az igazán jó megoldásokat. A vitában Séra Sándor (Komárom m.) felvetette, hogy azok a szövetkezetek, amelyek az előnyös szabályozás miatt átalakultak kisszövetkezetté, teljes egészében feloszthatják vagyonukat, míg a többiek csak felerészben. Sárközy Tamás rögtön eloszlatta ezt a tévedést, mondván, hogy a jogszabály-tervezet szerint nem az átalakult, hanem a tagok hozzájárulásával 1982 után újonnan létrejött szervezeteknek adatik meg ez a lehetőség. Szabó Tamás (Fejér m.) javasolta, hogy a biztosító intézetek is kapcsolódjanak be a vagyonértékelésbe. Kovács András (Heves m.) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi körülmények között az élelmiszergazdaságban dolgozó vállalatoknak - alacsony jövedelmezőségük miatt - nem lesz lehetőségük az átalakulásra, részvényeiket ugyanis nem tudják értékesíteni. Mindenképpen szükség van kormányzati intézkedésekre jövedelmezőségük növelése érdekében. (folyt.köv.)
1989. május 24., szerda 15:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|