|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP és a Nagy Imre-ügy
|
Az MSZMP és a Nagy Imre-ügy BBC --------------------------- London, 1989. május 23. Panoráma Horn Gyula magyar külügyminiszter szerint Nagy Imre az 1956-os forradalom miniszterelnöke és a vele együtt kivégzettek egy kirakatper áldozatai voltak. A forradalom mártírjainak földi maradványait - 31 évvel kivégzésüket követően - június 16-ikán hantolják majd el, de amint Pártos Gábor, a BBC kommentátora hírmagyarázatában rámutat, 1956 eseményeinek újraértékelése az MSZMP vezetőségében a reformisták és ellenfeleik között zajló politikai harc részét képezi: - Tovább követeli politikai áldozatait a magyar forradalom. Két héttel ezelőtt Kádár János, akit 1956 novemberében a szovjet csapatok juttattak hatalomra, elvesztette az MSZMP élén betöltött tiszteletbeli pártelnöki funkcióját. A 77 éves Kádár nyugalomba vonulását egészségi okokkal magyarázták, de e magyarázat ellenére kétségtelen, hogy Kádár súlyos tehernek bizonyult az MSZMP számára. Annál is inkább igaz ez, hiszen végső soron őt terheli a felelősség az 1956-os forradalmat követő véres megtorlásért. E megtorlás legnevesebb áldozatai - Nagy Imre és társai -, akiket titkos tárgyaláson ítéltek el, és kivégzésük után jeltelen sírokban hantoltak el, júniusban végre méltó temetési szertartásban részesülnek. De nemcsak Kádár az egyedüli politikai áldozata az 1956-os forradalom lecsapódásának. Berecz János, aki az 1980-as években a párt főideológusa volt, a múlt hónapban elvesztette politikai bizottsági tagságát. Berecz volt a szerzője annak a munkának, amelyet egészen a közelmúltig az 1956-os forradalom alapvető hivatalos történelmi feldolgozásának tartottak. (folyt.)
1989. május 23., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP és a Nagy Imre-ügy - 1. folyt.
|
A magyar kommunista vezetők, akik most egyre szélesebb támogatók körére kívánnak szert tenni - tekintettel a több párt részvételével tartandó választásokra -, mindenképpen el kívánják határolni magukat az elmúlt 40 év kommunista uralma alatt elkövetett hibáktól és bűnöktől. A közelmúlt történelmének újraértékelését a párt egyik vezető reformer politikusa, Pozsgay Imre irányítása alatt máris megkezdték. Az újraértékelés első eredménye az a történészekből álló albizottság által készített jelentés volt, melyet három hónappal ezelőtt adtak ki. Mint ismeretes, a jelentés 1956 korábban ellenforradalomnak nevezett eseményeit népfelkelésként értékelte újjá. Emellett a történészek pozitívan értékelték Nagy Imre 1953-tól 1955-ig terjedő első miniszterelnöki működését is, melynek során Nagy megkezdte a magyarországi sztálinizmus legkirívóbb túlkapásainak felszámolását. Ennek ellenére nem történt kísérlet arra, hogy elemezzék Nagy Imre 1956-os szerepét. A tény azonban, hogy három hét múlva sor kerül Nagy Imre hamvainak méltó elföldelésére, komoly nyomást gyakorol a kommunista vezetőkre, hogy végre felülvizsgálják azt a hosszú idő óta tartott hivatalos álláspontot, miszerint Magyarország néhai miniszterelnöke áruló volt. Nagy Imre és általa képviselt álláspont teljes rehabilitálása azonban komoly problémát jelent az amúgy is rendkívül megosztott kommunista vezetőség számára. Grósz Károly pártvezető és a hozzá hasonló centristák ugyanis attól tartanak, amennyiben feladják a pártnak Nagy Imrével és az 1956-os eseményekkel kapcsolatban fenntartott korábbi álláspontját, akkor ezzel aláássák az MSZMP uralmának törvényességét. (folyt.)
1989. május 23., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP és a Nagy Imre-ügy - 2. folyt.
|
A radikális reformerek azonban nem osztják Grósz dilemmáját. Ők azt szeretnék, ha teljes szakítás történne a múlttal, és ez részét képezi azon törekvésüknek, hogy a bolsevik mintára épülő monolítikus MSZMP-t nyugati típusú demokratikus párttá alakítsák át. Ezt azonban nem lehet elérni a múlt feldolgozása nélkül, beleértve ebbe 1956 tragédiájának újraértékelését is. Éppen ezért a reformerek most mindent megtesznek ennek érdekében. Több mint 100 kommunista reformkör a hét végén tartott ülésén úgy határozott: tagjaik képviseltetni fogják magukat Nagy Imre temetésén. Tegnap pedig Horn Gyula az ország újonnan kinevezett, reformpártinak tartott külügyminisztere ugyancsak csatlakozott e vélemény híveihez, amikor Nagy Imrét és társait olyan kirakatper áldozatainak nevezte, akiknek meg kell adni az igazságot. Függetlenül attól, vajon a közeljövőben igazságot szolgáltatnak-e Nagy Imrének, vagy sem, Grósz Károly helyzete súlyosnak tűnik, hiszen ha korábbi kijelentései ellenére most beleegyezik Nagy Imre rehabilitálásába, akkor azt a benyomást kelti majd, mint aki csupán népszerűsége érdekében cselekszik így. - Könnyen meglehet tehát, hogy Grósz Károly lesz az 1956-os forradalom utolsó, talán a legutolsó politikai áldozata - véli Pártos Gábor. +++
1989. május 23., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|