|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Schöpflin Györggyel
|
Interjú Schöpflin Györggyel BBC --------------------------- London, 1989. május 9. Leírva: 1989. május 10. Panoráma Az angol sajtó is foglalkozott Kádár János felmentésével, ezt ezt a fejleményt hogyan látja Schöpflin György Kelet-Európa szakértő, a londoni közgazdasági egyetem tanára. Erről beszélgetett vele munkatársunk Félénk Klára(?), aki elsőként azt kérdezte: miért történt éppen most, hogy Kádár Jánost felmentették a pártelnöki posztjából? - Szerintem ebben a percben elég nehéz megmondani, de valószínűleg ennek az a magyarázata, hogy a különféle erőviszonyok a párton belül egyáltalán nem világos. Úgy álltak, hogy sikerült Kádárt meneszteni ebben a percben, és szerintem ennek a háttere, s ebben az is szerepet játszik, hogy olyan híreket lehetett hallani már egy ideje, hogy Kádár eléggé beteg, egyáltalán nem tartja magát jól, és tulajdonképpen ebből a szempontból sokkal könnyebb volt nyugdíjazni most, mint nem tudom én hat hónappal korábban. - Milyen hatása lesz mindennek a párt identitására, tehát ez nagyobb egységehez vezet-e majd, vagy pedig épp a szakadáshoz? - Inkább a szakadáshoz. A probléma az, hogy még mindig létezik az a régi kádárista szárnya a pártnak, amely tulajdonképpen 56 után lépett be a pártba azzal, hogy a forradalmat leverje és a maradványait felszámolja. Na most ezek nagyon komolyan Kádár személyéhez fűzödtek. (folyt.)
1989. május 9., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interjú Schöpflin Györggyel - 1. folyt.
|
Ez a réteg még nagyon erősen képviselve van, hogy ez hogyan reagál arra, hogy Kádár már távozott, szerintem nem hangsúlyozhatom ki annyira, mint mondjuk korábban, mivel voltaképpen Kádár legfontosabb pozíciója, tehát pártfőtitkárságát körülbelül egy évvel ezelőtt elveszítette, de valószínűleg a pártnak ez a dogmatikusabb szárnya úgy érezheti, hogy még inkább deffenzív pozícióba szorul. Ennek inkább szimbólikus a hatása - mármint Kádár nyugdíjazásának -, de mégis egy elég fontos kilométerkő.
- És nyereség a reform híveinek. - Megint csak szimbólikusan Kádárnak szerintem valódi hatalma már egyáltalán nem volt az utóbbi hónapokban. - Miként illik ebbe a képbe Grósz Károly, aki ugye mint Kádár volt pártfogoltja, majd a vele szemben álló utódja? A politizálásába mindig is megtarotta a konzervativizmus ízét. Tehát gyengült-e most Grósz helyzete ezáltal, vagy pedig szükséges volt-e Grósz számára ez a lépés azért, hogy átmentse magát és hitelt nyerjen a pártnak egy koalíciós kormány megalakításához? - Szerintem mind a két lehetőség esetleg számításba jöhet. Itt megintcsak azt tudom mondani, hogy mivel Kádár politikai szerepe egyre gyengébb, egyre elenyészőbb a mai Magyarországon. Szerintem Grósznak sem számított olyan nagyon sokat, hogy Kádárt most nyugdíjazták. Tehát ezen a szimbólikus lépésen kívül a mai politikai pártharcokon belül ez nem egy olyan óriási változás. A változások már máshol dölnek el a Politikai Bizottságon belül is, ilyen helyeken, és aztán egyáltalán nem a kommunista párton belül, hanem a közvélemény szintjén. (folyt.)
1989. május 9., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interjú Schöpflin Györggyel - 2. folyt.
|
- Végül pedig azt szeretném megkérdezni, hogy Kádárt sokan ugye úgy látják, mint egy nagyon okos és nagyon ravasz politikust, aki tudta, hogy hogyan lehet manőverezni Kelet felé, Nyugat felé is, és igyekezett annyi függetlenséget biztosítani Magyarországnak a Szovjetuniótól, amennyi az adott helyzetben lehetséges volt. Mennyire reális ez a kép? - Ez a kép egy ideig reális volt, talán a 70-es években még volt benne valami realitás, de egyreinkább úgy nézett ki, hogy itt inkább homlokzatokról van szó, látszatokról és a valóság máshol rejlett a 70-es és 80-as évek Magyarországában. Tehát például a lavirozás Kelet és Nyugat között. Igen, abból a szempontból Kádár politikája nagyon sikeres volt. Ő kialakított egy koncepciót, hogy Magyarország hogyan szerepeljen Nyugaton, és ezt hosszú ideig a Nyugat el is fogadta, de azért egy idő múlva a valóság utóléri a látszatot és szerintem ez történt 85-86-87-ben. Ugyanakkor Kádár szerintem nagyon sikeres volt a magyar közvélemény szemében körülbelül 81-82-ig, amikor bekövetkezett a gazdasági válság és az életszinvonal romlása, akkor ez már Kádár tekintélyét is kikezdte. Tehát tulajdonképpen ha igazán ravasz politikus lett volna, akkor 81-82-ben mond le, és akkor az utókor úgy könyveli el, mint a XX. század legnagyobb magyar államfiát. +++
1989. május 9., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|