|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékozatató az Egyházak Világtanácsának a romániai menekültek megsegítésével foglalkozó konzultációjáról (1. rész)
|
1989. május 5., péntek - Az Egyházak Világtanácsa konzultációt tart Budapesten a romániai menekültek megsegítéséről. A május 3-án kezdődőtt és május 7-ig tartó rendezvény munkájáról pénteken sajtóértekezleten tájékoztatták az újságírókat a Ráday Kollégiumban. A sajtótájékoztatón Tóth Károly, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház IX. Zsinatának alelnöke, Melaku Kifle, az EVT menekültügyi osztályának vezetője és Jacques Willemse, a holland ökumenikus egyházak képviselője válaszolt a kérdésekre.
Tóth Károly elmondta: a tavaly novemberi bécsi konzultáció után most másodízben rendez tanácskozást a romániai menekültek ügyéről az Egyházak Világtanácsa. Ezen képviselteti magát a Lutheránus Világszövetség, a Református Világszövetség, valamint részt vesz az amerikai, a dán, a holland, az NSZK-beli, az osztrák és a svájci ökumenikus egyházak képviselője. A konzultáció elsőrendű célja: megvitatni, miként segíthetnének a magyar ökumenikus egyházaknak a Romániából hazánkba érkező menekültek gondjainak megoldásában. A püspök hangsúlyozta: nyilvánvaló, hogy érdeklődésük az ökumenikus szolidaritás vállalásának konkrét kifejeződése. Az elmúlt évben az Egyházak Világtanácsán keresztül tekintélyes, hozzávetőlegesen 100 ezer dollár értékű anyagi, élelmiszer- és ruhasegély érkezett a magyar egyházakhoz a menekültek megsegítésére. Szólt az EVT támogatásának politikai oldaláról is. Egyebek közt utalt arra, hogy az Egyházak Világtanácsa az idén februárban megtartott VB-ülésének határozata értelmében továbbra is figyelemmel kíséri a romániai helyzet alakulását, és mindent megtesz annak érdekében, hogy fenntartsa, illetve erősítse kapcsolatait a romániai ökumenikus egyházakkal. Emlékeztetett arra is, hogy tavaly szeptemberben 12 református egyház - főleg Nyugat-Európából - állásfoglalást tett közzé, amelyben elítélték az emberi jogokat megsértő bukaresti politikát és tiltakoztak a romániai kisebbségek helyzete miatt. Melaku Kifle elmondta: a budapesti tanácskozás lehetőséget ad arra, hogy konkrét tapasztalatokat szerezzenek a romániai menekültek ügyében. Elsősorban arra keresnek választ, miként segíthetnék a magyar egyházakat abban, hogy állandó segélyközpontokat létesíthessenek a romániai menekültekkel kapcsolatos adminisztratív tevékenységre, így segélyek, lakás- és munkaügyek intézésére.(folyt. köv.)
1989. május 5., péntek 18:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sajtótájékozatató az Egyházak Világtanácsának a romániai menekültek megsegítésével foglalkozó konzultációjáról (2. rész)
|
Ugyancsak kutatják annak megoldási lehetőségeit, miként segíthetnének a harmadik országba készülő romániai menekültek befogadási ügyeinek intézésében. Számos olyan - főleg román - menekült tartózkodik ugyanis Magyarországon, aki másutt kíván letelepedni, ám nincs befogadó ország. Az EVT szeretne részt vállalni a családegyesítési ügyekben is. Melaku Kifle hangsúlyozta: az Egyházak Világtanácsa nagyra értékeli mindazt, amit a magyar egyházak tettek a menekültekért, különösen méltányolják, hogy előszőr ők foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Reményét fejezte ki, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Magyarországon felállítandó irodájával sikerül majd összehangolni a magyar ökumenikus egyházak menekülteket segítő tevékenységét. A konferencia részvevői felkerestek a menekültek ügyével foglalkozó segélyközpontokat és gyülekezeteket is. Budapesten ellátogattak az evangélikusok rákospalotai segélyközpontjába, a baptistákhoz, megtekintették a Református Egyház Alagi téri júniusban felavatandó segélyközpontját, valamint felkeresték a rákosszentmihályi gyülekezetet. Szombaton Békéscsabán és Gyulán ismerkednek majd a menekülteket segítő egyházi intézményekkel. Ezenkívül találkoztak a Belügyminisztérium menekültügyekkel foglalkozó munkatársával is - mondta Melaku Kifle. A magyar kormány másként viszonyul a romániai menekültek ügyéhez, mint a nyugati kormányok, amelyek igyekszenek határaikat lezárni a menekülthullám elől - mondta a holland ökumenikus egyház képviselője. Jacques Willemse a magyar kormány magatartását barátságos gesztusnak minősítette, s ugyancsak üdvözölte Magyarország csatlakozását a genfi menekültügyi konvencióhoz. Hozzátette: hasznos lenne, ha a holland kormány képviselői találkoznának a menekültügyi kérdésekkel foglalkozó magyar illetékesekkel, illetőleg Magyarországra látogatva szereznének mélyebb ismereteket a menekültek problémáival kapcsolatban. Annál is inkább, hiszen úgy tudja, hogy Magyarországra az elmúlt másfél évben mintegy 30 ezer romániai menekült érkezett. Tóth Károly az adatot pontosítva elmondta: hivatalos adatok szerint a magyar hatóságok eddig több mint 15 ezer romániai menekültnek adtak tartózkodási engedélyt. A református egyház becslése szerint szintén körülbelül 15 ezer azoknak a román állampolgároknak a száma, akik jelenleg nálunk tarózkodnak, de még nem döntötték el: maradni kívánnak-e, vagy sem. Az egyházak őket is a menekültekhez számítják, mivel feladatuknak érzik segítésüket. (MTI)
1989. május 5., péntek 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|