 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács (3. rész)
|
Ezek lényege a kötöttségek oldása, illetve az államigazgatási
eljárások egyszerűsítése. Az átalakulási törvény életbe lépése
szükségessé teszi a vagyonértékelésről, valamint az ipari
szövetkezetekről szóló törvényerejű rendeletek módosítását is. Ezek
tervezetét a kormány megtárgyalta, elfogadta és az Elnöki Tanács elé
terjeszti. A legfőbb változás, hogy növekszik a szövetkezeti tagok
vagyonérdekeltsége, aminek alapvető formája a részjegyek jegyzése
lesz.
A Minisztertanács tárgyalt az egyesületek felügyeletéről szóló
jogszabály módosításáról is. Úgy foglalt állást, hogy még az idén
felül kell vizsgálni a társadalmi szervezetek tevékenységét,
szervezetét, illetve felügyeletét szabályozó rendelkezéseket és
azokat az egyesülési, valamint a készülő párttörvényhez kell
igazítani.
Végezetül a kormány megvitatta a bős-nagymarosi vízlépcsővel
összefüggő gazdaságossági és nemzetközi jogi kérdéseket. A mostani
tanácskozás - ahogy a szóvivő fogalmazott - a parlamenti felkészülés
egy ,,közbülső állomása,, volt. Még nem dőlt el véglegesen, milyen
álláspontot képvisel majd a kormány a nagyberuházás ügyében, annyi
azonban már biztos, hogy a beruházás megszüntetésének összes
lehetséges következményét csak egy, valamennyi szempontot figyelembe
vevő tudományos elemzőmunka során lehet felmérni. Ez a munka a
mostani üléssel gyakorlatilag megkezdődött.
A szóvivőtől Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes vette
át a szót. Elmondta az újságíróknak, hogy a kormány elé került
törvénycsomagban hat alapvető jelentőségű jogszabály volt, ezek
közül a legfontosabb minden bizonnyal az átalakulási törvény. Ennek
megalkotása során a törvényelőkészítők mindenekelőtt arra
törekedtek, hogy egy technikailag korrekt jogszabályt hozzanak
létre, amely nem determinálja a tulajdonviszonyok jövőbeni
fejlődését. Más szóval az átalakulási törvény nem azonos a tulajdoni
reformmal. Bár a tervezet az átalakulás technikai kérdéseivel
foglalkozik, az érdekek ütközésének problémáját itt sem lehetett
megkerülni. Így például az állami vállalatok átalakulásánál
nyilvánvalóan felmerül az állam érdeke, az átalakuló vállalatok
érdeke, s figyelembe kell venni a leendő részvényesek érdekeit is. A
miniszterhelyettes véleménye szerint a mostani tervezet - amelyet a
kormány szinte változtatás nélkül elfogadott - az eltérő érdekek
összehangolásában egy kellően korrekt kompromisszumot alakított ki.
(folyt.köv.)
1989. április 27., csütörtök 00:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|