 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (15. rész) - Sajtókonferencia
|
Fejti György egy másik kérdésre válaszolva elmondotta: a párt a
Hazafias Népfronttal és a benne képviselt társadalmi szervezetekkel,
nemzetiségi szövetségekkel, egyházakkal közösen kezdeményezte, hogy
március 15-ét a lehető legszélesebb nemzeti alapon ünnepeljük meg.
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyes alternatív szervezetek ezt
elutasították. ,,Bízom abban - folytatta -, hogy ebben az ügyben nem
ez a végső szó. Mi továbbra is kezdeményezünk, de semmilyen nyomást
nem fogunk gyakorolni; a gyülekezési jog törvényes keretei között
bármely szervezet szuverén joga lesz, hogy megemlékezését
megtartsa.,, A KB titkára személyes véleményét kifejtve hozzáfűzte:
éveken át - nem is alaptalanul - a hatalom arroganciáját emlegették
március 15-e megünneplésével kapcsolatban. Erről ma már nem lehet
beszélni, s annál inkább kár volna, ha egy másik arrogancia lépne a
helyébe. Különösen nem lelkesedik a tévé úgymond jelképes
elfoglalásának ötletéért. ,,Szerzői a tűzzel játszanak. Az illetékes
szervek mérlegelik majd az erre adandó választ, én mindenesetre
bízom valamennyi érdekelt józan mértéktartásában,, - hangoztatta.
Beszámolt a pártnak arról a kezdeményezéséről is, hogy az
illetékes kormányzati, igazságügyi szervek történészekből,
jogászokból álló bizottságot hozzanak létre, amely az 1945
decemberétől 1962-ig terjedő időszak - feltételezhetően koncepciós
elemeket tartalmazó - pereit tekintené át, és kialakítaná
elképzelését arról, mi legyen a további eljárási rend ezekben az
ügyekben. Ezzel igen nehéz munka kezdődik el, amelynek során
prekoncepció nélkül kívánják áttekinteni a tisztázandó kérdések
teljes körét - mutatott rá Fejti György, hangsúlyozva e szándék
politikai jelentőségét.
A központi bizottság titkára - az alkotmányozást a politikai
reformfolyamat egészébe illesztve - szólt a következő időszak soron
lévő, fontos lépéseiről. Eszerint a közeljövőben indokolt létrehozni
az alkotmánybíróság intézményét, hogy az még megelőzze a párttörvény
ez évre tervezett megalkotását. Ugyancsak még az idén célszerűnek
látszik az Országgyűlés elé terjeszteni a tanácsi és
képviselőválasztások szabályozásának koncepcióját. A továbbiakban -
ha a törvényhozó testület ezzel egyetért - az új alkotmány
elfogadása előtt a jelenleg hatályban lévő módosításával létre
lehetne hozni a köztársasági elnöki intézményt, s ezután kerülhet
sor a helyhatósági, az elnök-, illetve a képviselőválasztásokra.
(folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 19:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|