|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. május 24., szerda - Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága szerdán ülést tartott, amelyen több törvényjavaslatot vitattak meg a képviselők.
A testület Vida Kocsárd elnökletével elsőként a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslatról tárgyalt. A tervezethez Sárközy Tamás igazságügyi miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: az átalakulás a vállalatok és a szövetkezetek részére nem kényszer, hanem lehetőség. A törvény elsősorban azzal segítheti a gazdálkodókat, hogy több, ma még meglévő ellentmondást kiküszöböl, az eddigieknél tágabb teret ad az érdekek kibontakozásának és egyeztetésének. Szólt arról is, hogy a törvényalkotók sem jutottak még egyezségre abban a kérdésben, vajon időszerű-e a törvény mielőbb életbeléptetése. Mint mondotta, több érv szól ugyan a törvény bevezetésének elhalasztása mellett - például, hogy a vagyonértékelés módszere még nem megoldott -, mégis, az elnapolás több kárral járna, mint haszonnal. A törvényjavaslat feletti vitában Kopp Lászlóné (Borsod megye) úgy vélekedett, hogy a törvényben a vagyonkezelő szervezetekről legalább az eddig kialakult elképzeléseket körvonalazni kellene. Felvetette: mi a remény arra, hogy ha az állam visszaveszi a nem kielégítően működő vállalatot és átalakítja, ebből hatékonyan működő részvénytársaság alakul majd ki. Antal Imre (Pest megye) azt javasolta, hogy az átalakulási törvény csak akkor lépjen életbe, ha a vagyonkezelésről szóló törvény elkészült. Tóth Attiláné (Budapest) abbéli aggályát fejezte ki, hogy a készülő törvény nem is szándékozik befolyásolni, milyen irányban fejlődjék a gazdaság. Több képviselő úgy ítélte meg, hogy túl sok az a 41-néhány új törvény, illetve -módosítás, amelyet erre az esztendőre terveznek. Az eredmény csak kapkodás lehet, hiszen a szoros határidők miatt nem lehetnek megalapozottak a döntések. A képviselők végezetül fenntartásaik ellenére azt javasolták, hogy a jövő héten tárgyalja meg az Országgyűlés az átalakulási törvényjavaslatot. (folyt. köv.)
1989. május 24., szerda 12:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
A képviselők ezután tájékoztatást hallgattak meg arról, milyen elképzelései vannak a kormánynak az idei pénzügyi egyensúly javításáról. Varga Béla pénzügyminiszter-helyettes mint az első negyedévben a gazdasági folyamatok több lényeges ponton kedvezőtlenül alakultak. A nem rubel elszámolású fizetési mérleg március végén az egész évre tervezettnél nagyobb hiányt mutatott - mintegy 650 millió dollárt - , ennek döntő hányadát az idegenforgalom negatív egyenlege adja. A költségvetés 20 milliárd forintra tervezett hiánya az év végére ennél sokkal magasabb, várhatóan 60 milliárd forint lesz. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: a költségvetési gondokat alapvetően a kiadások csökkentésével, a támogatások mérséklésével kell megoldani, oly módon, hogy a lakosság terhei ne növekedjenek. A tájékoztatót vita követte, amelyben több képviselő megkérdőjelezte a tervező apparátus rátermettségét. Úgy vélik ugyanis, hogy nem megfelelő az a tervezési rendszer, ahol a bevételek és a kiadások ennyire eltérnek az előirányozattól. Ebből kiindulva azt sem látják biztosítottnak, hogy a mostani, úgynevezett csomagterv reális és kivitelezhető. Németh István (Hajdú-Bihar megye) statisztikai adatokkal alátámasztva bizonyította, hogy a költségvetés kiadásai, több területen, jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint azt az infláció indokolná. Nem tartja kielégítőnek a társadalombiztosítás elszámoltatását sem, hiszen bizonyíthatóan kevesebb a társadalombiztosítási kifizetés, mint a bevétel. Megállapította: nem a részproblémák orvoslására van szükség, hanem a költségvetés reformjára. (MTI)
1989. május 24., szerda 15:16
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|