|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Kinek a törvénye? Majd a tagság eldönti
|
Napjainkban úgy születnek a gazdálkodást, a szövetkezeti mozgalmat szabályozó törvények, törvényerejű rendeletek és jogszabályok, hogy a feltételek nem teremtődtek meg hozzá, ráadásul pénzbe kerülnek, és ez a gazdálkodásban nem kevés problémát okoz. Földtörvény, szövetkezeti törvény módosítása, társasági, átalakulási törvény - mindezek remélhetően új lendületet adnak a mezőgazdasági termelésnek, és végre valóban lesz gazdája ennek a lázas társadalomnak, a már-már kilátástalanságba kényszerített alaptevékenységből élő kollektíváknak, és ezáltal a termelés is a tulajdonosi felelősséggel, érdekeltséggel, és kockázatvállalással elmozdulhat a holtpontról. A reformfolyamatok és a társasági törvény hatására várható, hogy a közös gazdaságok közül nem egy kerül majd új helyzetbe. Megszűnik, vagy felszámolják, esetleg a tagság akaratából gazdasági társaságot alakít, több egységre szakad, más gazdálkodó szervezetbe olvad, s a módosított szövetkezeti törvény szerint majd a tagok vagyonnal, részjegyekkel rendelkeznek, tehát egyáltalán nem mindegy, hogyan alakul akkor a dolgozó tagság, s főleg a nyugdíjasok sorsa. Nem kell attól félni, hogy tolonganak majd a téeszek az átalakulásért, hiszen ezek az új formációk az eddigiektől élesen eltérnek. A részvényest nem érdekli a szociálpolitika, holott a szövetkezeti mozgalom erénye az, hogy kezdetektől számtalan sok szociális gondot-terhet magára vállalt, elég csupán a nyugdíjasok és járadékosok sorsát, felkarolását említenünk. Néhány törvényben persze tökéletesen lehetetlen szabályozni a szövetezeti mozgalmat, hiszen a sajátosságai igen erősek, minden érdeket összesűríteni képtelenség, s az átalakulási törvénnyel kapcsolatban is számos kérdésre még nincs válasz. Megnyugtatóak viszont azok a rendelkezések, amelyek garantálják, hogy a tagok az egyéni érdekeiknek és lehetőségeiknek, a következmények ismeretében megfelelően dönthetnek. Lényeges az is, hogy a döntési mechanizmus egyértelmű: az átalakulás kimondásához az összes tagok kátharmadának titkosan nyilvánított igenlő szavazata szükséges. (folyt.)
1989. május 17., szerda 08:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kinek a törvénye? 2.
|
A szövetkezeti formához ragaszkodók érdekét szolgálja az a rendelkezés, hogy - ha megszűnik a kollektív gazdaság - új szövetkezetet alakíthatnak, vagy a másikba olvadhatnak. Ám mi lesz a nyugdíjasokkal? Ők már nem vállalkoznak új gazdaság alapítására, s más szövetkezet sem igen versenyez értük, tehát veszteseivé válhatnak egy-egy átalakulásnak. Éppen ezért szerzett jogaik és szociális biztonságuk megőrzésére mind az átalakulási, mind a szövetkezeti törvényben egyértelmű garanciákra van szükség. A gazdasági társasággá történő átalakuláshoz elengedhetetlen, hogy a szövetkezeti gazda valódi, nevesített tulajdonosa legyen a szövetkezeti vagyon reá eső részének, s ennek működtetéséből keletkező jövedelemmel szabadon rendelkezzék, s ezáltal váljon érdekeltté a vagyon gyarapításában. Egyesek szerint a tőkeerős szövetkezetek pillanatokon belül részvénytársaságokká szerveződnek, s akkor a jobb napokat megélt kollektív gazdaságok egymás temetésére járhatnak, mások szerint viszont előreláthatóan nem tolonganak majd a téeszek az átalakulásért. Ha tetszik, ha nem, a jövő gazdálkodása sokkal izgalmasabb és reálisabb pénzügyi módszert követel, amely nem engedheti meg azt a világtörténeti furcsaságot sem, hogy az állami és szövetkezeti földnek nincs valódi tulajdonosa. A cél tehát, hogy igazi tulajdonosi állapot alakuljon ki, melyben a tőketulajdonosi és önkorményzati rész összefér. Kettéválik a tulajdonos és a bérmunkás, igazibb könyvelés, leltár, zárszámadás készül, amelyik a gazdaság állapotát reálisabban mutatja. Nyilván rengeteg elavult eszközt, készletet ki kell selejtezni. Új típusú vagyonmérlegek készülnek, hiszen ami hasztalan, behajthatatlan követelés - ebből most is nyilvántartanak a közös gazdaságok szép summát -, azt nem ismeri el vagyonnak a Nyugat, márpedig a részvénytársaságok, a kft-k, s a különböző gazdasági társaságok-társulások gazdálkodása közepette a magyar számviteli rendszernek igenis közelednie kell a nyugati modellhez. Akkor is, ha sok kollektívában bizony leértékelődik a vagyon, mert kiderül, koránt sincs annyi tőke, mint az eddig a mérlegekben, zárszámadási összesítőkben szerepelt. Mi lesz a gazdasági társasággá alakuló szövetkezetek tagjaival, nyugdíjasaival? Kapnak-e szociális juttatásokat? Rengeteg kérdés vár még tisztázásra, a felelősség meg egyre nő, méghozzá a szövetkezeti tagok felelőssége, hiszen a végső szót, döntést ezekben az ügyekben most valóban az ő akaratuk jelenti. (MTI-Press) ág/kgym Sz.
1989. május 17., szerda 08:55
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|