Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (1. rész)
1989. május 17., szerda - Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter új minőségében mutatkozott be a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa előtt; a testület szerdai ülésén mondotta el - rövid változatban - programját a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés megújításáról. Az Országos Tanács egyidejűleg elfogadta a miniszter lemondását testületi tagságáról, mivel az összeférhetetlen miniszteri tevékenységével. Hütter Csaba elmondotta: az agrárgazdaság szorongatott helyzetén egyik napról a másikra nem lehet javítani, viszont nem szabad föladni a reményt, hogy a mezőgazdaság néhány éven belül visszaszerezze régi hírnevét. Alapvetően az okoz gondot, hogy az agrártermelők reálnyeresége tíz év alatt mintegy felére csökkent, s egyebek között ez vezetett a termelésfejlesztés ellehetetlenüléséhez. Szólt arról, hogy csökkenteni kell a magyar költségvetés hiányát; ezzel kapcsolatban várhatóan csak mérsékelt hatás éri a mezőgazdaságot, és az is meglehetősen differenciáltan. A tőkés exportban érdekelt vállalatok például valamelyest kedvezőbb helyzetbe kerülnek, s az, hogy ez a kis mértékben pozitív hatás miképpen ,,osztható vissza,, a termelői körbe, abban az érdekvédelemnek is szerepe van. A kormány új programjában - mint mondotta - az agrárágazat kellő súlyt kap, ám a növekvő lehetőségekkel a termelők csak akkor tudnak élni, ha az eszközarányos nyereségük megfelelő. Ez ugyanis jelenleg szintén mélyponton van, és a fellendülés nem képzelhető el anélkül, hogy ezen a helyzeten változtatnának. A miniszter foglalkozott külkereskedelmi kérdésekkel is. Úgy értékelte, hogy a szocialista agrárexportot csak formailag támogatják, gyakorlatilag nem, és ezt sérelmezik az élelmiszertermelők. A konvertibilis elszámolású kivitelnél jó néhány kérdést kell az elkövetkező időszakban tisztázni; ha a szubvenció csökkenne, úgy egyes termékkörök leépülésével kell számolni, ami az államkasszában bevételkiesést jelentene. Meg kell akadályozni azt is, hogy a tőke ,,elsodródjon,, az agrártermelésből, mert ha az nem sikerül, úgy a magyar exportban csökken a mezőgazdasági termékek részaránya, ami nem várt fejlemény lehet. Szólt arról, hogy az érdekvédelem a továbbiakban csakis egységes alapokon képzelhető el; úgy, hogy a termelők teljes körét integrálva fejti ki az eddiginél eredményesebb tevékenységét. (folyt.köv.) 1989. május 17., szerda 11:37
Vissza »

	Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (2. rész)
Más szempontból is hangsúlyozta az egység fontosságát; az erők szétaprózódása ugyanis alapvetően veszélyeztetné a termelői érdekek érvényesítését. A miniszter három-négy évet tart szükségesnek ahhoz, hogy kialakuljanak a mezőgazdasági termelés folyamatosságát biztosító normális állapotok. Kitért arra, hogy a Tanács elé terjesztett egyik írásos anyag is indítványozza a gabona termelői árának emelését, és - amint arra az írás is utal - amennyiben ez nem következne be, úgy az agrárágazat tömegdemonstrációt helyez kilátásba. Az árak emeléséhez - mint mondotta - komplex módon kell közelíteni, figyelembe kell venni egyebek között a fogyasztói struktúrát. Az érdekeknek mindenekelőtt tárgyalásokon kell érvényt szerezni, az ilyenfajta leállás csak a végső megoldás lehet. Annál is inkább, mert - akár szándékon kívül is - megindulhat az üzemen belüli demonstráció folyamata is, s ez éppen a szövetkezet számára lenne a legfájóbb következmény. Szabó István, a TOT elnöke szólt ezután, szintén az egység fontosságát hangsúlyozva. Kifejtette, hogy a szövetkezeti szektort erőteljesen kell képviselni a következő időszakban. A politika immár lehetővé teszi, hogy a kormánnyal szemben is megvívja harcát az érdekvédelem. (folyt.köv.) 1989. május 17., szerda 11:40
Vissza »

	Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (3. rész)
A testület Eleki Jánosnak, a TOT főtitkárának előterjesztése alapján megvitatta a szövetkezeti, a termelőszövetkezeti és a földtörvény módosítási javaslatait és az átalakulási törvény tervezetét. A főtitkár hangsúlyozta: új alapokra kell helyezni a tag és a szövetkezetek kapcsolatát, nagyobb érdekeltséget kell teremteni a közösben végzett munkához. A szövetkezeti vagyon egy része értékpapírokban jelenik majd meg, ez azonban nem jelentheti azt, hogy kezdetét venné a tsz valamiféle újrafelosztása. A névre szóló értékpapírok megtestesítik a tulajdonhoz való jogot, és éppenséggel erősítik a közös vagyon növeléséhez fűződő egyéni érdekeltséget. Az országos tanács ezután megvitatta és váloztatási javaslatokkal elfogadta a törvénytervezetet, illetve a törvénymódosítások tervezeteit. (MTI) 1989. május 17., szerda 15:55
Vissza » A hírhez kapcsolódik »