|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MISZOT támogatás ifjúsági szerveződésekre
Magyar Demokrata Fórum Ifjúsági Bizottsága
(működés + tábor) 180 000,-
Népi Ifjúsági Szövetség (működés) 180 000,-
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör (működés) 150 000,-
Református Fiatalok Szövetsége (működés) 200 000,-
Katolikus Ifjúsági Mozgalom (működés) 200 000,-
Iskolapolgár Közéleti Alapítvány 250 000,-
Cigány Ifjúsági Szövetség (működés) 150 000,-
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete
(tábor) 150 000,-
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (táborok,
családi nap) 250 000,-
Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (működés) 100 000,-
Magyar Ifjúsági Népfőiskolai Társaság (működés) 200 000,-
Magyar Társadalompolitikai és Honismereti Klubok
Országos Tanácsa (tábor) 200 000,-
Ifjúsági Környezetvédő Szövetség 200 000,-
Város- Község Védő Egyesületek Szövetsége
Ifjúsági Tagozata 150 000,-
Magyar Környezetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozata 60 000,-
VE-GA Szövetség (képességfejlesztő tábor, tréningek) 60 000,-
Rákóczi Szövetség (Csehszlovákiai Magyar Kultúra
Barátainak Köre, működés) 60 000,-
Magyar Béketársaság (működés) 50 000,-
Göncöl Utazótársaság (Kárpát-medencei kapcsolat-
kiépítések, működés) 20 000,-
Fiatalok az Egyesült Európáért Egyesület (működés) 20 000,-
Rajk László Szakkollégium (országos szakkollégiumi
kapcsolattartás) 20 000,-
Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége 33 tagszervezete, együttesen 900 000,-
(folyt.köv.)
SZER:
Forgószínpad
"Hivatalos szerveink nyilatkozata szerint komoly fejtörést okoz a
jelenlegi magyar vezetésnek: felbontsák-e a Romániával 1979-ben
megkötött, úgynevezett kettős állampolgárság megelőzéséről szóló
egyezményt. Ha felmondjuk az egyezményt, minden probléma nélkül
honosítani lehetne az erdélyi menekülteket. Igaz, Romániában nem
lenne jogvédelmük. No de kérdem én: közülük vajon melyik akarna ebbe
a Romániába visszamenni, amikor legtöbben életüket kockáztatták,
hogy kijussanak onnan? Logikátlannak és erőltetettnek érzem a
hivatalos érvelést."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. május 29., kedd - ,,Pótvizsgára,, kényszerül a megyei
lapkiadó vállalatok, illetve a megyei lapok tulajdonjogának
átalakításáról szóló állásfoglalás-tervezet, amelyet Balázsi Tibor
(MDF) képviselő javaslatára vitatott meg keddi ülésén az
Országgyűlés Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és
Sajtóbizottsága. Balázsi Tibor a vitában elhangzott kifogásokat
figyelembe véve módosított javaslatot tesz majd le a
sajtóalbizottság asztalára, s az új tervezet majd csak az
albizottsági megtárgyalás után kerül ismét a kulturális bizottság
napirendjére. E megoldás ötlete azután született meg, hogy a
javaslattevő a több mint kétórás vita után az ülés szünetében
konzultált a bizottság MDF-es és kereszténydemokrata tagjaival.
Az állásfoglalás-tervezettel kapcsolatban több ellenzéki képviselő - Vitányi Iván (MSZP), Haraszti Miklós (SZDSZ), Molnár Péter (Fidesz) - is hangot adott annak az aggályának, hogy a javaslat lefedi, illetve keresztezi a sajtótulajdonviszonyokkal foglalkozó ad hoc bizottság munkáját, illetőleg az MSZP vagyonának elszámolására vonatkozó indítványt. Erre alapozva Vitányi Iván indítványozta: a kulturális bizottság addig ne foglalkozzon a javaslattal, amíg az említett két témában nem ismeri a döntést. Elek István (MDF) viszont úgy vélekedett, hogy az MSZP vagyoni helyzetére vonatkozó indítvány parlamenti megtárgyalásától függetlenül rendezni kell a megyei lapkiadók helyzetét. A beterjesztő Balázsi Tibor is azzal érvelt, hogy a megyei lapkiadók és lapok tulajdonjogának mielőbbi tisztázása garancia lehet a vidéki sajtóban az esélyegyenlőség megteremtésére, amire az önkormányzati választások előtt nagy szükség lenne. Rajk László (SZDSZ) azt kifogásolta, hogy a tervezetben nincsen kellően tisztázva: az említett lapkiadók, illetve lapok milyen tulajdonba kerülnek. Nem tartotta elég világosnak, hogy miként kerülnének a megyei lapkiadók államosítás után a megyei önkormányzatok tulajdonába. Egyébként ellenezte a megfogalmazása szerint etatista államosítási törekvést, amely mint mondta ellentétes még a szociális piacgazdaság elveivel is. Haraszti Miklós pedig kifejtette: szerinte a megyei lapoknál a fő probléma, hogy monopóliumokat képeznek, legyenek akár az MSZP, akár a Springer tulajdonában. Ugyancsak monopolizálási törekvést vélt felfedezni a javaslat azon pontjában, amely a lapok szakmai és irányítási átszervezésének felügyeletére ,,hatpárti kuratóriumot,, jelölne ki. (folyt. köv.)
1990. május 29., kedd 18:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülése (2. rész)
|
Ezzel kapcsolatosan Fodor Tamás (SZDSZ) is megjegyezte, hogy nem lenne szerencsés a parlamenti viszonyoknak megfelelően ,,prejudikálni,, az önkormányzati választások előtt. Csengey Dénes (MDF) elmondta: a megyei lapkiadók helyzetének rendezése mellett az szól, hogy az MSZP mint kiadótulajdonos sajtómonopóliumot tart fenn, erről le kellene mondania, már csak azért is, mert a rendszerváltás során a szocialistákat kivéve minden párt tulajdon nélkül lépett át a demokráciába. A képviselő is úgy vélte, hogy esendő az állásfoglalás-tervezet megszövegezése, ám - fűzte hozzá - a gondolatmenete nem az. Csurka István (MDF) azzal érvelt az indítvány időszerűsége mellett, hogy elfogadása esetén megakadályozhatnák újabb megyei lapok ,,kiárusítását,,. Másrészt szerinte elsősorban nem a megyei lapok, hanem a megyei lapkiadók tulajdonjogát kellene tisztázni. A tervezet ,,legszimpatikusabb,, vonásaként említette, hogy szorgalmazza: az Igazságügyi Minisztérium dolgozzon ki törvényt a megyei lapkiadó vállalatok államosítására.
A hosszúra nyúlt vitában végül szóba került az is, hogy meglehetősen bonyolult kérdésről van szó, hiszen a megyei lapok közül hetet már az Axel Springer Budapest Kft. ad ki; tizenkilenc megyei lapkiadó működik, valamint az említett Springer. Így kérdés marad, hogy miként foglalkozzanak a megyei lapkiadók, illetve a Springer által kiadott lapok ügyével.
A kulturális bizottság áttekintette négy albizottsága munkatervét is, amelyet kedden délelőtt alakítottak ki az albizottságok. A sajtóalbizottság elsősorban a médiatörvény előkészítésére, a nemzeti médiumok vezetőinek kiválasztására, illetve a jelöltek meghallgatására kíván koncentrálni. Molnár Péter (Fidesz) különösen fontosnak nevezte, hogy utóbbi témáról mihamarabb tájékoztatást kapjon az albizottság, miként a frekvenciamoratórium ügyében is.
A kulturális albizottság az alkotmánymódosítás kulturális vonatkozású passzusainak előkészítésével kíván foglalkozni. Ugyancsak lényegesnek tartják a kulturális értékvédelem tisztázását a piaci viszonyok között. Az albizottságban egyébként felvetődött, hogy a művelődési és közoktatási miniszterrel a következő hetekben konzultálhassanak a képviselők. Konkrét javaslatként megfogalmazódott, hogy napirendre kellene tűzni a színészi védettség témáját, a Magyar Rádió és Televizió műsorszórását, különös tekintettel a szomszédos országokban élő magyarokra, valamint a filmtörvény előkészítését. (folyt. köv.)
1990. május 29., kedd 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülése (3. rész)
|
Az oktatási és tudományos albizottság az első időszakban a nemzeti alaptantervvel, az oktatási törvény előkészítésével, a tudománypolitikai törvénnyel kapcsolatos előkészítő munkával kíván foglalkozni. Ugyancsak véleményezni szeretné a nem állami felsősoktatási intézményekről szóló rendeletet. Szintén a megvitatandó témák közé sorolta az oktatás háttérintézményeinek feltérképezését, az orosznyelv-tanítás kérdését, a nemzeti kisebbségek oktatását, valamint a világbanki project hasznosítását a kutatásban és a felsőoktatásban.
A sport albizottság a sport anyagi alapjainak megteremtésével, ezen belül a tulajdonviszonyok és a finanszírozás rendezésével kezdené munkáját. Az első időszakban foglalkozna az önkormányzatok és a sport kapcsolatának tisztázásával, valamint hozzálátna a sportirányítás új rendszerének kidolgozásához. Végezetül fontosnak tartaná egy távlati létesítményfejlesztési program kimunkálását. (MTI)
1990. május 29., kedd 19:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|