Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 24.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szabolcs megyei reformműhely tagjainak felhívása

"Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei reformműhelyének legutóbbi, nyíregyházi tanácskozásán a jelenlévő párttagok javasolták: - a pártalapszervezetek tagjai foglaljanak állást egy, ez év őszén megtartandó pártkongresszus mellett; - a pártkongresszus feladata legyen az MSZMP helyzetének meghatározása, rövdtávú, választási politikai programjának elfogadása, ami kapcsolódjon egy tisztújításhoz; - a kongresszus küldöttei alulról indított kiválasztódással, a parttagság valódi képviselői legyenek."
SZER:

Mérlegen

"Tulajdonosi vagyon, tulajdonosi tőke. A tulajdonviszonyok átalakításának alapkérdése, hogy kinek, kiknek a kezébe kerül a felosztásra ítélt állami tulajdon: független, szuverén vagy pedig csak kvázi tulajdonosok kezébe. Az ezt érintő időszerű buktatókkal foglalkozott a múlt héten Vadász János, de indokolt megvizsgálni az átalakítás másik fontos feltételét is: tulajdonképpen mennyit ér az az állami vagyon, amely felosztásra került, illetve ennek megállapítása hogyan befolyásolja a vagyon felosztását és ezzel az új tulajdonviszonyokat."

Felcim: Magyarországról jelentik Főcim: Ahogyan a tudósitók látnak bennünket

Budapest, 1989. május 24. szerda (MTI-Press)

A külföld felfokozott érdeklődése a magyarországi változások
iránt a világsajtó hasábjain is egyre nyilvánvalóbb. Egyre több
sajtószerv, rádió- és tv-társaság jelentkezik és küldi el hozzánk
tudósítóját. A Magyarországon "állomásozó" külföldi tudósítók száma
jelenleg harmincra tehető. Hogyan, milyen körülmények között
dolgoznak ők, mi a véleményük a jelenlegi magyar tájékoztatásról?
Erről és sok minden egyébről faggattuk a Budapesten dolgozó
tudósítókat.


     X X X


    főcím: A megváltozott kelet-európai story

    alc. Beszélgetés Mark Franklanddal, a brit The Observer című
hetilap kelet-európai tudósítójával

    - Mióta van Magyarországon? Kérem beszéljen eddigi újságírói
pályafutásáról.

    M.F.: Budapesti irodánkat ez év februárjában nyitottuk meg. Ezt
megelőzően az NSZK-ban volt a székhelyem, onnan tudósítottam
Kelet-Európáról. A bonni korszak 1987-89-ig tartott. Egyébként már
vagy harminc éve űzöm ezt a szakmát. Moszkvából, Indokínából,
Tokióból, Washingtonból is tudósítottam a lapot korábban.

    - Honnan jött az ötlet, hogy Budapesten létesítsenek irodát?

    M.F.: 1985-ig a legtöbb brit, nyugat-európai lap Bécsből
tudósított Kelet-Európáról. Én, például 1977-1981 között Londonban
voltam a The Observer kelet-európai tudósítója. És ezt akkor meg is
lehetett tenni, hisz akkoriban még viszonylag nyugodt volt a
kelet-európai politikai helyzet. Az elmúlt három évben azonban
megváltozott "a kelet-európai story". Másképp kell írni, a helyzet
sokkal bonyolultabb, több figyelmet érdemel. Magyarország is sokkal
nyitottabb lett. Választhattam Varsó és Budapest között. Mivel
Lengyelországot jobban ismerem és ott van is egy emberünk, ezért
inkább úgy döntöttem, hogy Budapestre helyezzük az irodánkat.

    - Milyenek Magyarországon egy nyugati újságíró munkafeltételei?

    M.F.: A lengyelországihoz tudom hasonlítani. Mindkét országban
egyformán nyílt a sajtó. Mivel egész Kelet-Európában utazgatok,
ezért el tudom mondani, hogy az NDK-ban és Csehszlovákiában már más
a helyzet, ami a nyugati újságírók munkafeltételeit illeti. (folyt.)


1989. május 24., szerda 11:53


Vissza »


MMagyarországról jelelntik (2.)

A 10-15 évvel ez előtti lengyelországi helyzethez hasonlítanám
azokat. Most lehet látni, hogy a kelet-európai országok mennyire
különböznek egymástól. Régebben minden azonos séma szerint működött.
Most minden egyes kelet-európai ország más eset. Ez több tudást és
több munkát is igényel.

    - Vannak-e nehézségei, amelyeket nem tud leküzdeni?

    M.F.: Nagy gondom a nyelv. Lengyelül és oroszul tudok, magyarul
azonban nem. Ha állandóan itt lennék, talán megtanulhatnám a
nyelvet, de így nem megy. Egyébként kétségtelenül a legnagyobb
akadály a rossz telefonhálózat. Budapest nagyon is megfelelő hely
lehetne a Nyugat számára, hogy a kelet-európai térség sajtócentruma
legyen. Itt és most Európában a telefon ma már nélkülözhetetlen
eszköz, a kapcsolatok létesítésének az alapja. De ez nemcsak az
újságíróknak, az üzletembereknek legalább olyan fontos.



     X X X


    felcím: Ludwik Loos, a lengyel Trybuna Ludu tudósítója:

    főcím: " Meglepő hogy az újságok milyen szabadon írnak"

    - Mi a vonzóbb ma egy lengyel újságírónak, a belpolitikai, avagy
inkább a külpolitikai újságírás?

    L.L.: A lengyelországi helyzet egyre érdekesebb lett. Kollégáim
- akikkel együtt végeztem a varsói egyetem újságíró tanszékén -
többsége belpolitikai újságíró. Én 1986 óta vagyok budapesti
tudósító. Azelőtt egy észak-lengyelországi megyei lapnál dolgoztam.

    - Mi szerint válogatja a témáit?

    L.L.: Legelőször is tudom, hogy mivel küszködnek a lengyelek,
milyen ott a helyzet Ennek alapján próbálom eldönteni mi az, ami
érdekelheti a lengyel olvasót. Még mielőtt Magyarországra jöttem,
tudtam, hogy a két országnak rengeteg hasonló problémája van.
Emlékszem, hogy ezzel a ,,hasonlósággal,, először 1956-ban
találkoztam.

    - Milyen forrásokat használ, hogyan dolgozik?

    L.L.: A német nyelvű MTI-kiadványokból, a rádió német nyelvű
adásaiból dolgozom. Persze tolmácsom is van, aki sokat fordít,
segít. Ha nem tudnék németül, meg kellene tanulnom magyarul. Amikor
három évvel ezelőtt ide kerültem, olyan érzésem volt, mintha egyes
hivatalokban nem szeretnének információt adni. (folyt.)


1989. május 24., szerda 11:55


Vissza »


Magyarországról jelentik (3.)

Akkoriban keresni kellett a témát. Most már erről szó sincs. Sőt
mostanában inkább az az érzésem, hogy túl sokat tudok. A
szomszédomat például, akit nagyon érdekel a politika, előfordul,
hogy meg tudom lepni bizonyos információkkal.

    - Előfordult a három év alatt, hogy meglepődött valamin?

    L.L.: Néha még magam is meg vagyok lepve, hogy a magyar újságok,
milyen szabadon írnak, legalábbis a régebbi stílusukhoz képest. Igaz
Lengyelországban a sajtó 1980 augusztusától egészen 1981.
decemberéig még ennél is szókimondóbb volt. Azt azonban nem kívánom
maguknak, hogy a sajtóban odáig jussanak, mint mi annak idején. Az
újságírásban szerintem a tényeknek kell dominálni. A tényeket kell
hagyni érvényesülni.

    - Lapja hány százalékban veszi át az ön anyagait?

    L.L.: Tudósításaim mintegy 75 százalékban megjelennek. De nem
tudom egészen pontosan, mert a Trybuna Ludunak három kiadása is van,
és ha a központiban nem jelent meg, akkor még esély van arra, hogy a
másik két kiadásban megjelenik a tudósításom.

     X X X


    főcím: Heti három cikk Magyarországról

    alc. Karacs Imre az Independent tudósítója

    - Kiválóan beszél magyarul...

    K.I.: Félig magyar, félig angol vagyok. Angliában születtem, de
Magyarországon nőttem fel. 16 éves koromig Magyarországon éltem
szüleimmel. Édesanyám angol, édesapám magyar. Ennélfogva teljesen
önálló munkát végzek, míg a kollégáim egymásra és a fordítóikra
vannak utalva a nyelv miatt.

    - Egyébként milyen a viszonya a kollégáival?

    K.I.: A magyar kollégákkal nagyon jó a viszonyom. Velük nincs
versenyről szó, de hát miért is versenyeznénk? Más a piac. Nem
vagyok a riválisuk.

    - Úgy tudom több nyugati lapnak dolgozik?

    K.I.: Az Independent budapesti tudósítója vagyok. Ez a brit
napilap küldött, ők fizetik az itteni költségeimet. Ezenkívül az
amerikai Washington Postnak és a Sunday Timesnak is dolgozom.

    - Az Independentnek van még más kelet-európai tudósítója?

    K.I.: Bukarest, Tirana és Kelet-Berlin kivételével minden
kelet-európai fővárosban van a lapomnak tudósítója. Bukarestbe a lap
még ideiglenes tudósítót sem küld. Kelet-Berlint pedig a bonni
tudósító intézi. (folyt.)


1989. május 24., szerda 11:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Magyaroszágról jelentik (4.)

- Budapest drága város?

K.I.: Meglehetősen. A lakás nagyon drága és a lakáshelyzet
nagyon rossz. Itt ugyanannyiért bérelek egy lakást, mint amennyiért
kiadom a sajátomat Angliában. Tapasztalataim szerint nyugat-európai
árszínvonal és kelet-európai minőség érvényesül. Ami pedig a
fizetésemet illeti, nos, alapfizetést kapok, amiből - tekintettel a
napokban megszaporodott háromtagu családomra - simán éhen tudnék
halni. Tehát a teljesítményem után kapom a pénzt, ezért dolgozom
több lapnak.

    - Van sikerélmélménye?

    K.I.: Hetente átlag két-három cikkem jelenik meg Magyarországról
a 400 ezres példányszámú, naponta 40 oldalon megjelenő
Independentben. 1988. októberétől vagyok a lap állandó budapesti
tudósítója. Találkoztam azóta itt olyan honfitársaimmal, akik
tudomásomra hozták, azért jöttek el, mert a cikkeim felkeltették az
érdeklődésüket Magyarország iránt.

    - Rendelésre ír?

    K.I.: Csak annyiban, hogy előbb téma-ajánlatot teszek és ha
kérik akkor írom meg az anyagot. Például a ,,gazdasági
szükségállapot,, körül kialakult ominózus vita fontos téma volt.
Furcsállottam is, hogy a magyar sajtó pár nap multán elhallgatott.
Egy ilyen témáról a nyugati sajtó heteken át írogatna. Az autópálya
díj körüli bonyodalmakról azonban nem írtam semmit, bármennyire is
fontos volt az magyar szempontból. Angliában ez szerintem senkit sem
érdekelt volna.

    - Milyen hírforrásokra támazkodik?

    K.I.: A legjobb az, amikor több forrás is van. Szeretek utána
járni egy témának. Ez nem mindig könnyű. Például legutóbb, amikor a
hároméves kormányprogram létezését hetekkel ezelőtt
kiszivárogtatták, jó egy hetembe került amíg megszereztem annak
tartalmát és tudtam róla írni. Ebben a magyar sajtót is megelőztem.

    - Volt olyan hír, amiről lemaradt?

    K.I.: A vasfüggöny lebontásának megkezdéséről - erről az
eseményről nem értesítettek, nem kaptam meghívót. Ezért - más
tudósítókkal ellentétben - nem voltam ott a helyszinen.

    - Egy tudósítónak arra kell várnia, hogy értesítsék?

    K.I.: Szó sincs róla, nem kell megvárnia, míg értesítik. Az
igazság azonban az, hogy a tudósítók tájékoztatását több helyen is
szervezik: a párt, a kormány, a külügy, s munkájuk nincs
koordinálva. Ezt a problémát, még más szocialista országban is úgy
oldják meg, hogy van egy sajtóközpont. Budapesten létezik a
Pressinform iroda, de ez nem az igazi, ott nem lehet például az MTI
telexet olvasni. Egy sajtóközpont nagyon hiányzik. (MTI-Press)


1989. május 24., szerda 11:56


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

"- 671-989: Választ szeretnék kapni arra, hogy a TV2-n okkult információk,buddhizmus, grafológia, tarokk-kártya stb. adások milyen címen lesznek a jövőben és mikor? - név nélkül: Romwalter Kriszta szókincse nagyon szegényes. Tanulnia kellene még egy kicsit. - Tóth Ferenc 34/81-771: A fiam a május 22-i ominózus biológia érettségit megírta. A genetikai példát megoldotta, észrevette a hibát. Meglepetéssel vette tudomásul, hogy e példa kihagyásával akarják értékelni, a kérésem az, hogy azok a gyerekek, akik a hibát észrevették és megoldották a feladatot, ne kerüljenek hátrányba, plusz pontként a 9o pont fölött 2o pontos elismerést kapjanak teljesítményükért, - ne érje hátrány őket, mert más emberek tévedtek."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD