|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szabolcs megyei reformműhely tagjainak felhívása
"Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei
reformműhelyének legutóbbi, nyíregyházi tanácskozásán a jelenlévő
párttagok javasolták:
- a pártalapszervezetek tagjai foglaljanak állást egy, ez év
őszén megtartandó pártkongresszus mellett;
- a pártkongresszus feladata legyen az MSZMP helyzetének
meghatározása, rövdtávú, választási politikai programjának
elfogadása, ami kapcsolódjon egy tisztújításhoz;
- a kongresszus küldöttei alulról indított kiválasztódással, a
parttagság valódi képviselői legyenek."
SZER:
Mérlegen
"Tulajdonosi vagyon, tulajdonosi tőke. A tulajdonviszonyok
átalakításának alapkérdése, hogy kinek, kiknek a kezébe kerül a
felosztásra ítélt állami tulajdon: független, szuverén vagy pedig
csak kvázi tulajdonosok kezébe. Az ezt érintő időszerű buktatókkal
foglalkozott a múlt héten Vadász János, de indokolt megvizsgálni az
átalakítás másik fontos feltételét is: tulajdonképpen mennyit ér az
az állami vagyon, amely felosztásra került, illetve ennek
megállapítása hogyan befolyásolja a vagyon felosztását és ezzel az
új tulajdonviszonyokat."
|
|
|
|
|
|
|
Felcim: Magyarországról jelentik Főcim: Ahogyan a tudósitók látnak bennünket
|
Budapest, 1989. május 24. szerda (MTI-Press) A külföld felfokozott érdeklődése a magyarországi változások iránt a világsajtó hasábjain is egyre nyilvánvalóbb. Egyre több sajtószerv, rádió- és tv-társaság jelentkezik és küldi el hozzánk tudósítóját. A Magyarországon "állomásozó" külföldi tudósítók száma jelenleg harmincra tehető. Hogyan, milyen körülmények között dolgoznak ők, mi a véleményük a jelenlegi magyar tájékoztatásról? Erről és sok minden egyébről faggattuk a Budapesten dolgozó tudósítókat. X X X főcím: A megváltozott kelet-európai story alc. Beszélgetés Mark Franklanddal, a brit The Observer című hetilap kelet-európai tudósítójával - Mióta van Magyarországon? Kérem beszéljen eddigi újságírói pályafutásáról. M.F.: Budapesti irodánkat ez év februárjában nyitottuk meg. Ezt megelőzően az NSZK-ban volt a székhelyem, onnan tudósítottam Kelet-Európáról. A bonni korszak 1987-89-ig tartott. Egyébként már vagy harminc éve űzöm ezt a szakmát. Moszkvából, Indokínából, Tokióból, Washingtonból is tudósítottam a lapot korábban. - Honnan jött az ötlet, hogy Budapesten létesítsenek irodát? M.F.: 1985-ig a legtöbb brit, nyugat-európai lap Bécsből tudósított Kelet-Európáról. Én, például 1977-1981 között Londonban voltam a The Observer kelet-európai tudósítója. És ezt akkor meg is lehetett tenni, hisz akkoriban még viszonylag nyugodt volt a kelet-európai politikai helyzet. Az elmúlt három évben azonban megváltozott "a kelet-európai story". Másképp kell írni, a helyzet sokkal bonyolultabb, több figyelmet érdemel. Magyarország is sokkal nyitottabb lett. Választhattam Varsó és Budapest között. Mivel Lengyelországot jobban ismerem és ott van is egy emberünk, ezért inkább úgy döntöttem, hogy Budapestre helyezzük az irodánkat. - Milyenek Magyarországon egy nyugati újságíró munkafeltételei? M.F.: A lengyelországihoz tudom hasonlítani. Mindkét országban egyformán nyílt a sajtó. Mivel egész Kelet-Európában utazgatok, ezért el tudom mondani, hogy az NDK-ban és Csehszlovákiában már más a helyzet, ami a nyugati újságírók munkafeltételeit illeti. (folyt.)
1989. május 24., szerda 11:53
|
Vissza »
|
|
MMagyarországról jelelntik (2.)
|
A 10-15 évvel ez előtti lengyelországi helyzethez hasonlítanám azokat. Most lehet látni, hogy a kelet-európai országok mennyire különböznek egymástól. Régebben minden azonos séma szerint működött. Most minden egyes kelet-európai ország más eset. Ez több tudást és több munkát is igényel. - Vannak-e nehézségei, amelyeket nem tud leküzdeni? M.F.: Nagy gondom a nyelv. Lengyelül és oroszul tudok, magyarul azonban nem. Ha állandóan itt lennék, talán megtanulhatnám a nyelvet, de így nem megy. Egyébként kétségtelenül a legnagyobb akadály a rossz telefonhálózat. Budapest nagyon is megfelelő hely lehetne a Nyugat számára, hogy a kelet-európai térség sajtócentruma legyen. Itt és most Európában a telefon ma már nélkülözhetetlen eszköz, a kapcsolatok létesítésének az alapja. De ez nemcsak az újságíróknak, az üzletembereknek legalább olyan fontos. X X X felcím: Ludwik Loos, a lengyel Trybuna Ludu tudósítója: főcím: " Meglepő hogy az újságok milyen szabadon írnak" - Mi a vonzóbb ma egy lengyel újságírónak, a belpolitikai, avagy inkább a külpolitikai újságírás? L.L.: A lengyelországi helyzet egyre érdekesebb lett. Kollégáim - akikkel együtt végeztem a varsói egyetem újságíró tanszékén - többsége belpolitikai újságíró. Én 1986 óta vagyok budapesti tudósító. Azelőtt egy észak-lengyelországi megyei lapnál dolgoztam. - Mi szerint válogatja a témáit? L.L.: Legelőször is tudom, hogy mivel küszködnek a lengyelek, milyen ott a helyzet Ennek alapján próbálom eldönteni mi az, ami érdekelheti a lengyel olvasót. Még mielőtt Magyarországra jöttem, tudtam, hogy a két országnak rengeteg hasonló problémája van. Emlékszem, hogy ezzel a ,,hasonlósággal,, először 1956-ban találkoztam. - Milyen forrásokat használ, hogyan dolgozik? L.L.: A német nyelvű MTI-kiadványokból, a rádió német nyelvű adásaiból dolgozom. Persze tolmácsom is van, aki sokat fordít, segít. Ha nem tudnék németül, meg kellene tanulnom magyarul. Amikor három évvel ezelőtt ide kerültem, olyan érzésem volt, mintha egyes hivatalokban nem szeretnének információt adni. (folyt.)
1989. május 24., szerda 11:55
|
Vissza »
|
|
Magyarországról jelentik (3.)
|
Akkoriban keresni kellett a témát. Most már erről szó sincs. Sőt mostanában inkább az az érzésem, hogy túl sokat tudok. A szomszédomat például, akit nagyon érdekel a politika, előfordul, hogy meg tudom lepni bizonyos információkkal. - Előfordult a három év alatt, hogy meglepődött valamin? L.L.: Néha még magam is meg vagyok lepve, hogy a magyar újságok, milyen szabadon írnak, legalábbis a régebbi stílusukhoz képest. Igaz Lengyelországban a sajtó 1980 augusztusától egészen 1981. decemberéig még ennél is szókimondóbb volt. Azt azonban nem kívánom maguknak, hogy a sajtóban odáig jussanak, mint mi annak idején. Az újságírásban szerintem a tényeknek kell dominálni. A tényeket kell hagyni érvényesülni. - Lapja hány százalékban veszi át az ön anyagait? L.L.: Tudósításaim mintegy 75 százalékban megjelennek. De nem tudom egészen pontosan, mert a Trybuna Ludunak három kiadása is van, és ha a központiban nem jelent meg, akkor még esély van arra, hogy a másik két kiadásban megjelenik a tudósításom. X X X főcím: Heti három cikk Magyarországról alc. Karacs Imre az Independent tudósítója - Kiválóan beszél magyarul... K.I.: Félig magyar, félig angol vagyok. Angliában születtem, de Magyarországon nőttem fel. 16 éves koromig Magyarországon éltem szüleimmel. Édesanyám angol, édesapám magyar. Ennélfogva teljesen önálló munkát végzek, míg a kollégáim egymásra és a fordítóikra vannak utalva a nyelv miatt. - Egyébként milyen a viszonya a kollégáival? K.I.: A magyar kollégákkal nagyon jó a viszonyom. Velük nincs versenyről szó, de hát miért is versenyeznénk? Más a piac. Nem vagyok a riválisuk. - Úgy tudom több nyugati lapnak dolgozik? K.I.: Az Independent budapesti tudósítója vagyok. Ez a brit napilap küldött, ők fizetik az itteni költségeimet. Ezenkívül az amerikai Washington Postnak és a Sunday Timesnak is dolgozom. - Az Independentnek van még más kelet-európai tudósítója? K.I.: Bukarest, Tirana és Kelet-Berlin kivételével minden kelet-európai fővárosban van a lapomnak tudósítója. Bukarestbe a lap még ideiglenes tudósítót sem küld. Kelet-Berlint pedig a bonni tudósító intézi. (folyt.)
1989. május 24., szerda 11:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyaroszágról jelentik (4.)
|
- Budapest drága város? K.I.: Meglehetősen. A lakás nagyon drága és a lakáshelyzet nagyon rossz. Itt ugyanannyiért bérelek egy lakást, mint amennyiért kiadom a sajátomat Angliában. Tapasztalataim szerint nyugat-európai árszínvonal és kelet-európai minőség érvényesül. Ami pedig a fizetésemet illeti, nos, alapfizetést kapok, amiből - tekintettel a napokban megszaporodott háromtagu családomra - simán éhen tudnék halni. Tehát a teljesítményem után kapom a pénzt, ezért dolgozom több lapnak. - Van sikerélmélménye? K.I.: Hetente átlag két-három cikkem jelenik meg Magyarországról a 400 ezres példányszámú, naponta 40 oldalon megjelenő Independentben. 1988. októberétől vagyok a lap állandó budapesti tudósítója. Találkoztam azóta itt olyan honfitársaimmal, akik tudomásomra hozták, azért jöttek el, mert a cikkeim felkeltették az érdeklődésüket Magyarország iránt. - Rendelésre ír? K.I.: Csak annyiban, hogy előbb téma-ajánlatot teszek és ha kérik akkor írom meg az anyagot. Például a ,,gazdasági szükségállapot,, körül kialakult ominózus vita fontos téma volt. Furcsállottam is, hogy a magyar sajtó pár nap multán elhallgatott. Egy ilyen témáról a nyugati sajtó heteken át írogatna. Az autópálya díj körüli bonyodalmakról azonban nem írtam semmit, bármennyire is fontos volt az magyar szempontból. Angliában ez szerintem senkit sem érdekelt volna. - Milyen hírforrásokra támazkodik? K.I.: A legjobb az, amikor több forrás is van. Szeretek utána járni egy témának. Ez nem mindig könnyű. Például legutóbb, amikor a hároméves kormányprogram létezését hetekkel ezelőtt kiszivárogtatták, jó egy hetembe került amíg megszereztem annak tartalmát és tudtam róla írni. Ebben a magyar sajtót is megelőztem. - Volt olyan hír, amiről lemaradt? K.I.: A vasfüggöny lebontásának megkezdéséről - erről az eseményről nem értesítettek, nem kaptam meghívót. Ezért - más tudósítókkal ellentétben - nem voltam ott a helyszinen. - Egy tudósítónak arra kell várnia, hogy értesítsék? K.I.: Szó sincs róla, nem kell megvárnia, míg értesítik. Az igazság azonban az, hogy a tudósítók tájékoztatását több helyen is szervezik: a párt, a kormány, a külügy, s munkájuk nincs koordinálva. Ezt a problémát, még más szocialista országban is úgy oldják meg, hogy van egy sajtóközpont. Budapesten létezik a Pressinform iroda, de ez nem az igazi, ott nem lehet például az MTI telexet olvasni. Egy sajtóközpont nagyon hiányzik. (MTI-Press)
1989. május 24., szerda 11:56
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- 671-989: Választ szeretnék kapni arra, hogy a TV2-n okkult információk,buddhizmus, grafológia, tarokk-kártya stb. adások milyen címen lesznek a jövőben és mikor?
- név nélkül: Romwalter Kriszta szókincse nagyon szegényes. Tanulnia kellene még egy kicsit.
- Tóth Ferenc 34/81-771: A fiam a május 22-i ominózus biológia érettségit megírta. A genetikai példát megoldotta, észrevette a hibát. Meglepetéssel vette tudomásul, hogy e példa kihagyásával akarják értékelni, a kérésem az, hogy azok a gyerekek, akik a hibát észrevették és megoldották a feladatot, ne kerüljenek hátrányba, plusz pontként a 9o pont fölött 2o pontos elismerést kapjanak teljesítményükért, - ne érje hátrány őket, mert más emberek tévedtek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|