Rendszerváltás és az MTI

	KNEB-vizsgálat az állami lakások értékesítéséről (1. rész)
1989. január 23., hétfő - A tanácsok egyelőre nem érdekeltek az állami lakások értékesítésében - állapítja meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban lezárt vizsgálata. A felmérés során a fővárosban, az öt megyei városban, valamint nyolc kisebb városban vizsgálták az állami lakások értékesítésének tapasztalatait. Ezek alapján arra a megállapításra jutottak, hogy bővíteni kell az elidegenítést végző szervezetek körét, s az ingatlanközvetítésben - szakértők bevonásával - lehetővé kell tenni az ellenőrző értékbecslés lehetőségét is. Véget kell vetni a bürokratikus ügyintézésnek, s ezáltal jelentősen rövidíteni kell az elintézés határidejét. A KNEB szükségesnek ítéli a jövőben minden lakásgazdálkodást érintő jogszabály társadalmi vitára bocsátását. A tanácsi lakások megvásárlására csaknem 20 év óta van lehetőség, ám csak az utóbbi 2-3 évben élénkült meg a kereslet. Az 1969-es kormányrendelet hatályba lépésétől napjainkig az országban mindössze 10 ezer lakást vásároltak meg - ez a bérlakásállomány egy százalékát teszi ki -, s ezek döntő többségét is az utóbbi évek során adták el. 1987-ben például 4480 bérlemény cserélt gazdát. Az említett minisztertanácsi rendeletet az évek során többször módosították, s az új rendelkezések a bérlőknek, a vásárlóknak teremtettek előnyös feltételeket. Bár a vételi szándék fokozódott, érdemi változás nem történt. Ennek oka a tanácsok és az ingatlankezelő vállalatok érdekeltségében, leginkább ellenérdekeltségében keresendő. A vizsgálat szerint ugyanis mindaddig, amig a tanácsok a lakások fenntartásához az állami költségvetésből pénzt kaphatnak, nem érdekeltek az értékesítésben. Az állami házingatlanok eladásának egyik alapvető célja a költségvetés tehermentesítése a fenntartási költségek alól. Ennek mind a mai napig nem sikerült érvényt szerezni, egyrészt mert az ebből származó bevételek még mindig nem számottevőek, másrészt a vásárlók jelentős törlesztési kedvezményt kaptak. Az alacsony vételár, a hosszú törlesztési idő, az értékesítés adminisztratív feladatai, annak költségei miatt a tanácsok számára rövid távon előnytelen vállalkozás az értékesítés, még akkor is, ha így mentesülnek bizonyos üzemeltetési, fenntartási költségek alól. Az ingatlanok árának rohamos, inflációs jellegű emelkedése miatt a tanácsoknak kimondottan előnyösebb, ha minél később bocsátják áruba a lakásokat. (folyt. köv.) 1989. január 22., vasárnap 20:24
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	KNEB-vizsgálat az állami lakások értékesítéséről (2. rész)
A felmérés adatokat is felsorakoztat megállapításának alátámasztására. Eszerint 1982 és 1987 között Budapesten 11.721 lakást kívántak megvásárolni. A tanácsok végrehajtó bizottságai ez idő alatt 10.134 lakás eladását hagyták jóvá, de mindössze 6.865 esetben adtak megbízást annak előkészítésére. A vizsgált településeken a vételi szándék bejelentésétől a szerződés megkötéséig általában 8-14 hónap telt el, ám számos kirívó példa is akadt: Sopronban 36, Szegeden 22-23 hónap volt az átfutási idő. A leggyorsabban Győrött és Békéscsabán bonyolították le az eljárásokat, ott 6 hónapon belül is lehetett szerződést kötni. A tanácsok elsősorban a vegyes tulajdonú, valamint a magas fenntartási költségű lakásokat kívánták áruba bocsátani. Ugyanakkor - a bérlők kezdeményezésére - kizárólag a közepes vagy annál jobb műszaki állapotú, legalább komfortos lakásokat adták el. A több évtizeddel ezelőtt felújított lakások iránt viszont nincs kereslet. A jó állapotú ingatlanok értékesítésével azonban csökkennek a bérleti díjból származó tanácsi bevételek, s túlsúlyba kerülnek a karbantartásra szoruló épületek, amelyek felújítása továbbra is a kezelő szervek feladata. A lakásgazdálkodásban napjainkban óriási feszültség tapasztalható a tanácsoknál - állapítja meg a vizsgálat. Míg az új és megüresedő lakások kiutalásánál elsődleges szempont a rászorultság, addig az értékesítésnél e szempont nem érvényesíhető. A lakással nem rendelkezők, illetve magánerőből lakáshoz jutók véleménye szerint a tanácsi lakások megvásárlása ismét egy szűk réteget hoz előnyösebb helyzetbe. (MTI) 1989. január 22., vasárnap 20:25
Vissza » A hírhez kapcsolódik »