Rendszerváltás és az MTI

	Szegedi találkozó
Szegedi találkozó BBC - Pártos-interjú London, 1989. május 22. ----------------- Leírva: 1989. május 23. Panoráma Az MSZMP reformköreinek hét végi szegedi találkozójáról, melyen a Politikai Bizottság három tagja is részt vett, már tegnapelőtti és tegnapi adásainkban is beszámoltunk. Most munkatársunk, Neményi Ninon a BBC hírmagyarázójához, Pártos Gáborhoz fordul a találkozó jelentőségét firtatva: - Ha most túlmegyünk a szegedi találkozó követelésein egy pillanatra, és kitekintünk Kelet-Európára, milyen jelentősége van egyáltalán magának a találkozónak a kelet-európai politikai fejlemények tükrében? - Azt hiszem, ez egy rendkívül lényeges és fontos találkozó volt. Már úgy értem, hogyha arról beszélünk, hogy Kelet-Európában reform ide, reform oda, továbbra is - azért mégis Magyarországtól eltekintve - a demokratikus centralizmus működik, tehát a legfelsőbb pártirányítás maga dönti el, hogy miután egy döntés született, azt ki, milyen módon, hogy fogja végrehajtani, illetve az ellen utána már - mármint a döntés után - nem lehet vitatkozni, különösen nem pártfórumokon kívül. Ami Magyarországon most történik, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez a fajta demokratikus centralizmus már meg is szünt a gyakorlatban, aztán persze az eljövendő kongresszuson, illetve konferencián - azt még senki sem tudja, hogy most melyik fajta rendezvényre kerül sor majd az ősz folyamán - ha jól tudom, a szervezeti szabályzat el is fogja törölni ezt a fajta kitételt. (folyt.) 1989. május 22., hétfő
Vissza »

	Szegedi találkozó - 1. folyt.
- Azaz belefoglalják a párt szervezeti szabályzatába a platformszabadságot. - Erről van szó. - Ugyanakkor persze még mindig rendkívül óvatosak, hogy ne keverjék össze a platformszabadságot a frakciózással, aminek ugye van egy ilyen pejoratív értelme a pártok történetében és frazeológiájában. - Igen, én úgy látom, aránylag jelentéklen különbségről van szó itt is. Megmondom miért: mert most tulajdonképpen mi is egy ilyen frakció, mi is egy platformszabadság égisze alatt kérdezett külön vélemény? A reformkörök - szervezetek. Jó 110 helyi reformkör találkozott mos Szegeden, jöttek össze egy ilyen gyűlésre. Nyilvánvaló, hogy nekik most már valami programjuk is van. De hát ezt ki is hírdették a hét végén. Úgyhogy gyakorlatilag arról van szó, hogy a reformerek most már valamifajta saját szervezetettel rendelkeznek. Most, hogy ezt frakciónak hívjuk-e, vagy sem, ez már egy másik dolog. De mondom, arról van szó, hogy egy nyugati típusú párt jön létre Magyarországon, nyugati típusú kommunista párt méghozzá, és ahogy például Angliában, itt a Munkáspárt, amely konzervatív párton belül különböző szervezetek létezhetnek - és persze máshol is Nyugat-Európában -, most gyakorlatilag ez történik Magyarországon is. - Mi a jelentősége magának a demokratikus berendezkedésnek a szempontjából? Annak, hogy a párton belül van egy reformcsoport, ami ugye meg akarja változtatni a párt nevét, ki akarják nyilvánítatni egyelőre, hogy Nagy Imre konstrukciós per áldozata volt, és a többi, és a többi. Mi ennek a jelentősége az egész lakosság szempontjából? (folyt.) 1989. május 22., hétfő
Vissza »

	Szegedi találkozó - 2. folyt.
- Az nyilvánvaló, hogy egy ilyen fajta reformirányzat nélkül a demokráciába való átmenet, vagy talán mondjuk azt, a többpártrendszerbe való átmenet - elképzelhetetlen. Ez a fajta átmenet egyrészt azért válik szükségessé, mert a különböző ellenzéki erők, illetve manapság nemcsak ellenzékről beszélhetünk, de általában a független politikai, társadalmi csoportosulásokról, ezek egy ilyen demokrata alternatíva mellett lépnek síkra. De ez még nem lenne magában elég fontos, illetve elég erős egy változásra. Tehát a párton belül is kell ehhez egy szükséges reformcsoport. És van is, rendkívül erős, erősödik, és úgy néz ki, hogy teljes mértékben ez a csoportosulás diktálja most a politikai küzdelem játékszabályait. Ez nem jelenti azt, hogy ez a legerősebb csoport a pártapparátusban, de az nyilvánvaló, hogy a centristáknak, pragmatistáknak, a Grósz Károly nevével fémjelzett csoportosulásnak, egyszerűen nincs meg az a fajta elképzelésük, ami előre vinné a dolgokat. Tehát itt állandóan arra vannak kényszerítve, hogy válaszoljanak a reformcsoport lépéseire, illetve kérelmeire és követeléseire. - Tehát hogyha röviden össze akarnánk foglalni, hogy mi a jelentősége ezeknek a követeléseknek és ennek az egész irányzatnak az ország és a párt, a kommunista párt vezető szerepe szempontjából, akkor hogy foglalnánk össze ezt? (folyt.) 1989. május 22., hétfő
Vissza »

	Szegedi találkozó - 3. folyt.
- Talán azt mondanám, hogy a reformszárny a párton belül - most akár a párton belül marad és elfoglalja a pártot, amit ők szeretnének, vagy szükség esetén kiválik és saját reformkommunista csoportosulást hoz létre - tulajdonképpen kulcsszerepet játszik a többpártrendszerbe való átmenet idejében, méghozzá azért, mert mégis arról van szó, hogy egy kommunista párt Magyarországon 40 éve hatalmi monopóliumot élvezett, és most anélkül ez a kommunista párt, illetve ennek egy nagyon jelentős csoportja nem venne részt tevékenyen a többpártrendszerbe való átmenet irányításában, ez a fajta átmenet elképzelhetetlen lenne. - És ezt a fajta átmenetet Grósz Károly centrista, pragmatista - hogy úgy mondjam - platformja nem tudná megvalósítani Pártos Gábor szerint? - Nem is tudom, hogy mennyire kívánná ezt megteremteni, és nyilvánvaló számomra, hogy az egész átmenet elérése és az amellett való síkraszállás nagyon is a reformszárny irányából jövő nyomás alatt történik meg. +++ 1989. május 22., hétfő
Vissza »