Rendszerváltás és az MTI

	A jugoszláv büntetőjogászok tanácskozása
Márkus Gyula, az MTI ttudósítója jelenti: Belgrád, 1989. május 22. hétfő (MTI-TUD) - Az Adria-parti Budván a hétvégén megrendezték a jugoszláv büntetőjogászok háromnapos országos tanácskozását. Dr. Ljubo Bavcon, a ljubjanai egyetem jogi karának professzora ,,Az emberi jogok és a büntetőpolitika,, címmel megtartott vitaindítójában kijelentette, hogy az eddigi szocializmus-modellek kompromittálódtak, mert gazdasági mechanizmusuk súlyos válsághoz vezetett, politikai rendszerük pedig megsérti az emberi jogokat. A büntetőjogot és az igazságszolgáltatást - mondotta - sokszor a politikai leszámolások eszközeként használták és használják fel. Ez még az u.n. tisztességes bírósági eljárást sem teszi lehetővé, pedig Jugoszlávia az 1976-os genfi konvenció aláírásával erre kötelezte magát. A bíróknak és az ügyészeknek többnyire nincs bátorságuk szembeszállni a politikai vezetőkkel - akik esetenként még a tárgyalás előtt eldöntik a per kimenetelét -, mert az állásuk tőlük függ. A társadalmi, politikai, nemzeti-nemzetiségi érdekek ütközése, a véleménykülönbségek szülte konfliktusok többé-kevésbé elkerülhetetlenek, s ezeket demokratikus jogállamhoz illő módszerekkel kell megoldani, kerülni kell a primitív hajszát, az erőszakot, törvénysértést, koncepciós pereket, a politikai leszámolásokat. Bavcon professzor hangoztatta, hogy jogállam nélkül nem biztosíthatók az emberi jogok sem. A vitában felszólalók általában egyetértettek abban, hogy el kell törölni a jugoszláv büntetőtörvénykönyvnek az u.n. verbális deliktről szóló, 133. szakaszát, amelynek alapján ellenséges propaganda terjesztésének vádjával ítélnek el embereket. Gyakorlati példákra utalva bírálták a jugoszláv u.n. felosztott törvénykezést, ami azt jelenti, hogy kilenc büntetőtörvény van érvényben, éspedig a szövetségi, a hat tagköztársasági és a két autonóm tartományi. A bírók aránylag még könnyű helyzetben vannak, mert nekik csak két törvénykönyv (saját tagköztársaságuk vagy autonóm tartományuk, valamint a szövetségi) szerint kell intézkedniük, a védők viszont alkalmazzák az összeset. Mindez - mutattak rá - megkérdőjelezi a törvény előtti egyenlőséget, hiszen világos, hogy más-más törvények alapján nem lehet egyformán, egységesen dönteni. (folyt.) 1989. május 22., hétfő 11:23
Vissza » Folytatásokkal »