Rendszerváltás és az MTI

	A terület tulajdonjogának szabályozása Romániában 1.
Bukarest, 1989. május 22. (MTI-Panoráma) - A területrendezéssel, a ,,szisztematizálással,, mind több olyan törvény kel életre Romániában, amelyet már régebben hoztak, de alkalmazásuk manapság időszerűvé vált. E rendelkezések közé tartoznak a területforgalmazásra vonatkozó szabályozások. Ide tartozik a földterület jogi helyzetét rögzítő törvény, amelyet a szisztematizálási törvénnyel együtt fogadták el. Újabban a román lapokban fellelhetők olyan ismertetések, melyek ezekről adnak tájékoztatást. A terület és helységrendezésre vonatkozó, továbbá a földalapról szóló törvény közös célkitűzése, hogy az ipari és szociális-kulturális építkezésekhez, a mezőgazdasági termelés fokozásához szükséges földterületet biztosítsa. Ezért Romániában rendeletileg megtiltották a mezőgazdasági területek más célokra történő igénybevételét. Törekvés az is, hogy a helységek beépíthető körzetet mindjobban összevonják, s ezzel a községek, valamint a falvak külső pereméből minél több területet adjanak vissza a mezőgazdasági termelésnek. Ugyancsak a földalap védelmét szolgálják azzal is, hogy az ipari és más rendeltetésű épületeket mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területekre telepítik. Miután a rendelet meghatározza, hogy Románia összföldterülete egységes földalapot képez - amelyet az egész társadalom érdekeivel összhangban és minden üzérkedési lehetőség kizárásával kell felhasználni - fizikai személyek földterületre tulajdonjogot csak örökléssel szerezhetnek. Ezért bármilyen földterületnek nagánirattal történő adásvétele, ajándékozása, cseréje érvénytelen, jogilag semmis. A területrendezésre vonatkozó törvény rendelkezései szerint az épületeknek ,,élők közötti ügylettel,, történő elidegenítésekor az épülethez tartozó terület állami tulajdonba kerül. A törvény a helyi néptanácsok megítélésére bízza, hogy az épülethez tartozó terület nagyságát megállapítsa. Román gyakorlat szerint az épülethez tartozó területnek tekintik a ház altalaját, az udvart és a család szükségletét kielégítő veteményes kertet is. Ha a telek a szükségletnél nagyobb, a volt földtulajdonos csak abban az esetben tarthatja meg a fölös földterületet, ha az külön úttal megközelíthető és megművelhető. Az állami tulajdonba vett területből a helyi néptanács az új épülettulajdonosnak az épülethez szükséges területet a rendelkezések szerint használatba adja. Ez városon 100, vidéken 250 négyzetméter lehet. A haszálati jog akkor szűnik meg, ha az épületet lebontják. Az épület eladásakor viszont az új épülettulajdonos a tulajdonjoggal együtt a telekre vonatkozó használati jogot is átveszi. (folyt.) 1989. május 22., hétfő 10:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A terület tulajdonjogának szabályozása Romániában (2. rész)
Romániában a mezőgazdasági területek öröklése nincs korlátozva, azonban az örökösöknek a terület megműveléséhez ,,átvételi engedélyt,, kell beszereznie. Ugyanis igazolnia kell, hogy kellő mezőgazdasági ismerettel rendelkezik, és a saját, valamint a család tagjai munkaerejével képes megművelni az öröklött földet. Ha ezeknek a feltételeknek nem felel meg, akkor a néptanács egy termelőszövetkezetnek két esztendőre használatra átadja a területét. Ha ez idő alatt az örökös megszerzi az átvételi engedélyt, akkor visszakapja a terület használati jogát. Ellenkező esetben a terület állami tulajdonba megy át. A román jogrend egyetlen kivételt ismer el a földterület kizárólag örökléssel történő tulajdonszerzése alól. Eszerint a nem szövetkezetesített helységben élő szülők jogosultak mezőgazdasági területeik egy részét ott lakó vagy oda települő gyermekük tulajdonába adni. A gyermeknek viszont kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a kapott földterületet ,,az agrotechnikai szabályok betartásával megműveli, a termelési tervben megállapított feladatokat teljesíti, és az állami, valamint az önellátási alap számára megállapított növényi és állati termékeket leszerződi és beadja,,. +++ Oltványi Ottó(Bukarest),MTI-Panoráma 1989. május 22., hétfő 10:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »