 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat az érettségi botrányról
"A Fidesz oktatáspolitikai csoportja az
alábbi nyilatkozatot juttatta el a Művelődési Minisztériumnak.
Tiltakozunk az érettségi botrány és a ,,kiszivárogtatók,,
eljárása ellen
Felháborító, hogy a diákok és tanáraik igyák meg
ismét csak a levét oktatási rendszerünk tarthatatlanságának."
SZER, Magyar híradó:
Hatalomátvétel
"Pontosan egy évvel ezelőtt, 1988. május 22-ikén, pünkösd
vasárnapján, sokak számára váratlan fordulattal, a szélső baloldal
szerint puccsal fejeződött be az MSZMP rendkívüli országos
értekezlete. Grósz Károly - mint azóta kiderült: az előztes
megállapodásokat felrúgva - megbuktatta Kádár Jánost, és a
kommunista párt élére tornázta magát. Ezt követően felgyorsultak az
események, és a belpolitikai élet olyan gyökeres változásokon ment
át, amelyek csak az 1956-osokhoz mérhetők."
|
|
|
|
|
|
 |
Kínai hadsereg
|
A kínai hadsereg szerepe BBC
------------------------ London, 1989. május 21.
(Simon Lang) Panoráma
Pekingben rendkívüli állapotot hírdettek ki. Ez a döntés most a
kínai fegyveres erőkre vagyis a Népi Felszabadító Hadseregre
irányította a figyelmet. Hogyan tudja betölteni a hadsereg a rá váró
szerepet, illetve mennyire áll készen arra, hogy elfojtsa az
elfojthatatlannak tűnő lázadást?
- Mao Ce-tung szerint a hatalom a puskacsőből nő ki. A kínai
kommunista forradalom katonai győzelem volt, és 1949 - vagyis a
népköztársaság megalakulása óta - a hadsereg döntő fontosságú
szerepet játszott nemcsak az ország, hanem a kommunista hatalom
megvédésében is. A kulturális forradalom első néhány napja után,
1967 elején Kínában anarchia lett urrá. Mao Ce-tung a Népi
Felszabadító Hadsereggel csináltatott rendet. Uralma ezzel katonai
diktaturává vált, és amikor 1976 szeptemberében meghalt, a hadsereg
támogatása segítette győzelemre azt a frakciót, amely aztán börtönbe
vetette Mao özvegyét és a szélsőbaloldali - úgynevezett - négyek
bandáját.
Mao idején a hadsereg nemcsak honvédelem és a belső biztonság
fenntartásának eszköze volt. A diktátor az egyelőségen alapuló
társadalmi rend példaképének is tekintette. 1965-ben eltörölte a
rangokat, és a gerillahagyományok alapján fontosabbnak tartotta a
harci szellemet és a nép támogatását, mint a modern fegyvereket. A
Kínai Néphadsereg a világ második legnagyobb hadseregévé fejlődött,
és mintegy 4 millió embert tartott fegyverben. Nagy tisztelet övezte
és a kulturális forradalom idején a fiatalemberek legszívesebben
katonai pályára akartak lépni.
Teng Hsziao-ping azonban mindent megváltoztatott. Az úgynevezett
négy korszerűsítés közül, amelyet Kínában meg akart valósítani a
honvédelem korszerűsítése volt az egyik - de sorrendben az utolsó.
(folyt.)
1989. május 21., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|