|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat az érettségi botrányról
"A Fidesz oktatáspolitikai csoportja az
alábbi nyilatkozatot juttatta el a Művelődési Minisztériumnak.
Tiltakozunk az érettségi botrány és a ,,kiszivárogtatók,,
eljárása ellen
Felháborító, hogy a diákok és tanáraik igyák meg
ismét csak a levét oktatási rendszerünk tarthatatlanságának."
SZER, Magyar híradó:
Hatalomátvétel
"Pontosan egy évvel ezelőtt, 1988. május 22-ikén, pünkösd
vasárnapján, sokak számára váratlan fordulattal, a szélső baloldal
szerint puccsal fejeződött be az MSZMP rendkívüli országos
értekezlete. Grósz Károly - mint azóta kiderült: az előztes
megállapodásokat felrúgva - megbuktatta Kádár Jánost, és a
kommunista párt élére tornázta magát. Ezt követően felgyorsultak az
események, és a belpolitikai élet olyan gyökeres változásokon ment
át, amelyek csak az 1956-osokhoz mérhetők."
|
|
|
|
|
|
|
Reformok - 1. folyt.
|
Amikor Nyugat-Európa a gazdasági integráció felé haladt, a szovjet tömb államai csak kevés állandó kapcsolatot alakítottak ki. A KGST nem dicsekedhet az európai közösség eredményeivel olyan területeken, mint szabványosítás, minőségellenőrzés, a vámkezelés egyesítése és a nemzetközi munkamegosztás. Mint Nyers Rezső államminiszter, a magyar kommunista párt politikai bizottságának tagja mondotta egy televíziós beszélgetésben, Kelet-Európában közös az ideológia, de nincsenek intézményesített gazdasági kapcsolatok. Véleményem szerint - mondotta Nyers - a KGST istenigazából nem is létezik. Arra az Andersen-mesére emlékeztet, amelyben a királlyal elhitették hogy fel van öltözve, és senki sem merte figyelmeztetni, hogy lényegében meztelen. Bogomolov szovjet tudós egyetértett azzal, hogy a KGST képtelen volt megvalósítani fő célkitűzését, a körzeti integrációt. Leonyid Jagodovszki (?) vezető szovjet közgazdász az elmúlt évtizedek tévedéseinek tulajdonította a legtöbb kelet-európai ország jelenlegi nehézségeit. A veszteséges vállalatokat mmesterségesen a víz színén tartották még akkor is, amikor termékeik nem kellettek senkinek. A piaci tényezőket pedig a munkások és fogyasztók kárára egyszerűen figyelmen kívül hagyták. Lengyel László elismerte, hogy Kelet-Európa most fizet az elmúlt 30 év elherdált és elfecsérelt gazdaságáért, három évtized elpazarolt erőforrásaiért és emberi munkájáért. A vita összefoglójául a magyar vitavezető kijelentette: a sztálinista gazdasági modell válságban van. A modell ellentétben állt a szocializmussal, amely nagyobbb szabadságot, egyenlőséget és az állam elhalását ígérte. Kelet-Európában ebből semmi sem lett, és ezért kell felhagyni az államilag irányított gazdasággal - mondotta a vitavezető. (folyt.)
1989. május 17., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|