|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat az érettségi botrányról
"A Fidesz oktatáspolitikai csoportja az
alábbi nyilatkozatot juttatta el a Művelődési Minisztériumnak.
Tiltakozunk az érettségi botrány és a ,,kiszivárogtatók,,
eljárása ellen
Felháborító, hogy a diákok és tanáraik igyák meg
ismét csak a levét oktatási rendszerünk tarthatatlanságának."
SZER, Magyar híradó:
Hatalomátvétel
"Pontosan egy évvel ezelőtt, 1988. május 22-ikén, pünkösd
vasárnapján, sokak számára váratlan fordulattal, a szélső baloldal
szerint puccsal fejeződött be az MSZMP rendkívüli országos
értekezlete. Grósz Károly - mint azóta kiderült: az előztes
megállapodásokat felrúgva - megbuktatta Kádár Jánost, és a
kommunista párt élére tornázta magát. Ezt követően felgyorsultak az
események, és a belpolitikai élet olyan gyökeres változásokon ment
át, amelyek csak az 1956-osokhoz mérhetők."
|
|
|
|
|
|
|
Nyers Rezső a marxista reformpárttá válásról (1. rész)
|
1989. május 17., szerda - Magyarországon nyugat-európai anbicók, de kelet-közép-európai lehetőségek vannak - hangsúlyozta Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, az MSZMP Budapesti Bizottsága Villányi úti oktatási igazgatóságán a marxista reformpárttá válás feltételeiről tartott szerdai előadásában. Kiemelte: együtt kell élnünk a környező országokkal, s ha a szocialista világ reformpolitikája ciklikus lesz, akkor az a magyarországi reformokra is hatással lesz. Rámutatott: az MSZMP reformpárttá válása az egyedüli helyes irányvonal. Ha viszont az ország általános gazdasági helyzetében és az életkörülményekben nem sikerül javulást elérni, akkor az MSZMP nem fog reformpárttá válni. Mint mondta, nagyon fontos, hogy a reformszárny és a centrum fokozatosan egybeolvadjon, hogy a reformpolitika a párt centrumába kerüljön. Az államminiszter szerint a pártban lévő áramlatokat meg kell jelölni, de az embereket nem helyes cimkézni.
A marxizmust szabadon fejlődő elméletként kell felfogni, s el kell hagyni a különböző időkhöz kötött tételeket - mondta. - A marxizmus továbbfejlesztése nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Más elméletekkel is össze kell vetni, mert csak így tud továbbfejlődni. Az elmúlt évtizedeket elemezve rámutatott: 1945 és 1988 között Magyarországon 8-9 politikai ciklus mutatható ki. Ezek közül mindenképpen elemezni kell az 1948-as fordulatot. A szocializmus felé fordulás nem volt hiba, a sztálini modell automatikus átültetése viszont nagy kárt okozott. A munkáspártok egyesülése lényegét tekintve beolvasztás volt, erőltetett, s időben előrehozott. Az 1956-os nemzeti felkelés és tragédia értékelésénél tisztázni kell, hogy a politikai vezetés, vagy a sztálini modell bukása, vagy mind a kettő együttesen okozta a történteket. Az 1968-as gazdasági reform a politikai rendszer lényegi változtatása nélkül 1972-re kifulladt. Amikor a reformok még a felfelé ívelő szakaszban voltak, akkor az MSZMP centruma támogatta a változásokat, a visszarendező szakaszban azonban a centrum a konzervatív, neosztálinista szárnnyal kötött szövetséget. Nyers Rezső megállapítása szerint a kádári politika 1972-ben a rövid távú sikerekért ,,eladta a jövőnket,,. Nyers Rezső az előadás után kérdésekre válaszolt. Egyebek közt arra, hogy a választások előtt nem lenne-e szükség főtitkár-váltásra, olyan személy megválasztására, aki ,,nemcsak tegnap óta támogatja a reformokat,,. (folyt.köv.)
1989. május 17., szerda 19:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers Rezső a marxista reformpárttá válásról (2. rész)
|
Elmondta, hogy megítélése szerint Grósz Károly korábbi magatartását a reformok támogatásával váltotta fel. Arról, hogy ki legyen a párt főtitkára a tagságnak természetesen joga van vitatkozni, de figyelmeztetett arra, hogy az erényeket és a fogyatékosságokat együttesen kell figyelembe venni. Mint mondta, a párttagság véleményét majd demokratikusan ki kell kérni a főtitkár személyéről. Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy fennáll a jobboldali visszarendeződés veszélye, ha nem valósul meg a többpártrendszerre való békés átmenet, s a mai politika az alternatív szervezetekkel együtt összeomlik. A televízióra és a rádióra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban megállapította, hogy szerinte mindkét intézmény elcsúszott a túlpolitizáltság körülményei közé, s ott már nem ismeri ki magát, nem tud vigyázni az egyensúlyra. Szerinte bizonyos mértékig depolitizálni kellene ezeket az intézményeket, s a választások időszakában a politikai műsorokban főként a hírszolgálatra kellene szorítkozniuk - mondta végezetül. (MTI)
1989. május 17., szerda 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|