 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat az érettségi botrányról
"A Fidesz oktatáspolitikai csoportja az
alábbi nyilatkozatot juttatta el a Művelődési Minisztériumnak.
Tiltakozunk az érettségi botrány és a ,,kiszivárogtatók,,
eljárása ellen
Felháborító, hogy a diákok és tanáraik igyák meg
ismét csak a levét oktatási rendszerünk tarthatatlanságának."
SZER, Magyar híradó:
Hatalomátvétel
"Pontosan egy évvel ezelőtt, 1988. május 22-ikén, pünkösd
vasárnapján, sokak számára váratlan fordulattal, a szélső baloldal
szerint puccsal fejeződött be az MSZMP rendkívüli országos
értekezlete. Grósz Károly - mint azóta kiderült: az előztes
megállapodásokat felrúgva - megbuktatta Kádár Jánost, és a
kommunista párt élére tornázta magát. Ezt követően felgyorsultak az
események, és a belpolitikai élet olyan gyökeres változásokon ment
át, amelyek csak az 1956-osokhoz mérhetők."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (40. rész) Varga Imre (országos lista) szobrászművész elöljáróban ----------
|
hangsúlyozta: felcsillant a remény egy nép számára a félelem nélküli
élet megteremtésére. Őszinte tisztelettel gondol azokra - mondotta
-, akik egy, a diktatúra eszközeinek birtokában lévő párt
vezetőiként képesek voltak ilyen mélységig átgondolni, újraértékelni
saját múltjukat, közösen átélt negyven évünket.
A továbbiakban rámutatott: az alkotmány olyan törvény kell hogy
legyen, amely megfogalmazza a jogok lehető teljességét, szemben más
törvények elsősorban jogokat korlátozó jellegével. A tervezet eleget
tesz ennek a kötelezettségnek. Új alkotmány-koncepciónk alapvetően
az emberi és személyi jogok érvényesítésére törekszik, az első olyan
alkotmány-javaslat hazánk történetében, amely megtartása esetén az
ország lakosainak a lehetséges maximális polgári szabadságot
biztosíthatja.
Kiegészítő javaslatairól szólva kiemelte: az alkotmány
deklarálja a bíróságok, az ügyészi testület függetlenségét.
Emlékeztetett arra, hogy jogtalan intézkedések nemcsak a koncepciós
perek kapcsán születtek. A kuláktörvény százezreket gyötört meg, a
kitelepítéseket, a politikai foglyok összegyűjtését az a rendőrség
végezte, amely közvetlenül a párt irányítása alatt állt. A
többpártrendszer körülményei között a rendőrség megerősítésére lesz
szükség - vélekedett a képviselő -, mert megnövekedik a
cselekvésvágy, s vele a közrend labilissá válhat. Javasolta: a
rendőrség legyen teljesen független az MSZMP-től; hozzanak létre
olyan önálló szervezetet, amely mindenki számára a rend őre.
Indítványozta továbbá, hogy a Munkásőrséget szervezzék át önkéntes
rendőrséggé. A honvédségről szólva - az 1968-as eseményekre
emlékeztetve - hangsúlyozta: amennyiben a Varsói Szerződés záradékai
között van olyan, amely honvédségünket külföldi politikai elnyomó
szankcióra kötelezi, akkor azt vizsgálják felül. Javasolta, hogy a
honvédség ne pártoktól függő szervezet legyen; csak a haza védelmét,
s ne pártutasítások végrehajtását szolgálja.
A képviselő a többkamarás Parlament mellett tette le voksát, s
indítványozta azt is, hogy a nemzeti kisebbségek, a vallási
csoportosulások képviselői létérdekeiket érintő törvények
tárgyalásakor kapjanak vétójogot. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 19:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|