 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat az érettségi botrányról
"A Fidesz oktatáspolitikai csoportja az
alábbi nyilatkozatot juttatta el a Művelődési Minisztériumnak.
Tiltakozunk az érettségi botrány és a ,,kiszivárogtatók,,
eljárása ellen
Felháborító, hogy a diákok és tanáraik igyák meg
ismét csak a levét oktatási rendszerünk tarthatatlanságának."
SZER, Magyar híradó:
Hatalomátvétel
"Pontosan egy évvel ezelőtt, 1988. május 22-ikén, pünkösd
vasárnapján, sokak számára váratlan fordulattal, a szélső baloldal
szerint puccsal fejeződött be az MSZMP rendkívüli országos
értekezlete. Grósz Károly - mint azóta kiderült: az előztes
megállapodásokat felrúgva - megbuktatta Kádár Jánost, és a
kommunista párt élére tornázta magát. Ezt követően felgyorsultak az
események, és a belpolitikai élet olyan gyökeres változásokon ment
át, amelyek csak az 1956-osokhoz mérhetők."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (27. rész)
|
Határozottan el kell különíteni továbbá egymástól három - egyébként
összefüggő - elemet, amely a politikai közvéleményben gyakran
összekeveredik. Ez a népszuverenitás, a hatalommegosztás és az
államhatalmi ágak elválasztása.
A népszuverenitás egy és oszthatatlan. Érvényesülésének két fő
eszköze a demokratikus képviseleti rendszer és a népszavazás.
A hatalommegosztás a politikai rendszer egészében jelenik meg,
lényegében a hatalom pluralitását, sokféleségét jelenti. Ilyen
értelemben a hatalommegosztás a pártok közötti viszonyt fejezi ki.
Az államhatalmi ágak elválasztása pedig a tételesen felsorolt
hat ág szigorú elválasztását jelenti. Mindezekhez az elvekhez
szorosan kapcsolódik a kizárólagos hatalomra való törekvés tilalma.
A bizottság foglalkozott az alkotmányban szabályozott nemzeti
szimbólumokkal is. A címer ügyében azt ajánlotta, hogy a társadalmi
vitára bocsátott tervezet alternatív megoldást tartalmazzon, a Szent
korona és a Kossuth-címer egyaránt szerepeljen a javaslatban.
Az állampolgárságra vonatkozó legfontosabb rendelkezések között
szólni kell arról - szögezte le Gajdócsi István -, hogy a külföldön
élő magyarságért a Magyar Népköztársaság felelősséget vállal,
mégpedig elvszerűen és a kölcsönösség hangsúlyozásával.
Megfontolandónak ítélte a bizottság elnöke, hogy az alkotmány
szabályozza a képviselet tartalmát is. Mind az országgyűlési, mind a
helyhatósági képviselők esetében ki kell mondani, hogy
megválasztásuk után a képviselők lelkiismeretük és politikai
meggyőződésük alapján vesznek részt a képviseleti testületek
munkájában. Ez lényegében a szabad mandátum elvét jelenti, s ebben
az esetben felesleges a visszahívás joga. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|