|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat az érettségi botrányról
"A Fidesz oktatáspolitikai csoportja az
alábbi nyilatkozatot juttatta el a Művelődési Minisztériumnak.
Tiltakozunk az érettségi botrány és a ,,kiszivárogtatók,,
eljárása ellen
Felháborító, hogy a diákok és tanáraik igyák meg
ismét csak a levét oktatási rendszerünk tarthatatlanságának."
SZER, Magyar híradó:
Hatalomátvétel
"Pontosan egy évvel ezelőtt, 1988. május 22-ikén, pünkösd
vasárnapján, sokak számára váratlan fordulattal, a szélső baloldal
szerint puccsal fejeződött be az MSZMP rendkívüli országos
értekezlete. Grósz Károly - mint azóta kiderült: az előztes
megállapodásokat felrúgva - megbuktatta Kádár Jánost, és a
kommunista párt élére tornázta magát. Ezt követően felgyorsultak az
események, és a belpolitikai élet olyan gyökeres változásokon ment
át, amelyek csak az 1956-osokhoz mérhetők."
|
|
|
|
|
|
|
Azonosságok és különbségek a kínai és a szovjet reformban 1.
|
Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 1989. április 17. hétfő (MTI-tud) - A Sicsie Csingcsi Taopao (Világgazdasági hírek) című sanghaji lap érdekes cikkben elemzi a Kínában és a Szovjetunióban folyó reformokat, különös tekintettel az azonosságokra és a különbségekre, valamint arra a gazdasági, társadalmi és politikai bázisra, amelyre a reform épül mindkét nagy szocialista országban.
A kínai elemzés abból a tényből indul ki, hogy Kína és a Szovjetunió kísértetiesen hasonló társadalmi, politikai és gazdasági struktúrával rendelkezett, amikor elindította a reformokat. Erre a struktúrára egyaránt jellemző volt az állam abszolút szerepe, a végletekig vitt központosítás, az alacsony gazdasági hatékonyság, a gazdasági ágazatok közötti aránytalanság, a hiánygazdálkodás, az állami és a pártirányítás összefonódása, az értéktörvény figyelmen kívül hagyása és a konzervatív ideológia. Kínában és a Szovjetunióban közös jellemző volt a társadalmi kezdeményezést gúzsbakötő feudalista tradíció. Olyannyira, hogy könnyű volt megtalálni a történelmi összekötő fonalat Nagy Péter és Sztálin, illetve az első Csin császár és Mao Ce-tung között. Ugyanakkor az is közös volt, hogy mindkét országban az említett istenek, azaz Sztálin és Mao Ce-tung halálát követően indulhatott meg és bontakozhatott ki a jelenleg folyó gazdasági, politikai és társadalmi reform. A Szovjetunióval összehasonlítva, Kínában erőteljesebb és határozottabb lépésekkel halad a gazdasági reform. Viszonylag gyors ütemben növekszik a közszükségleti cikkek termelése és jelentős javulás mutatkozik a lakosság ellatásában és életszínvonalában. Kínában fokozódik a versenyszellem és mindinkább jelentkeznek a piacgazdaság pozitív elemei. Ezzel szemben a Szovjetunióban még mindig Lenin tanításaiban keresik az elméleti és a gyakorlati válaszokat a reform problémáira és kísérletet tesznek arra, hogy az elavult tervgazdaság valamiféle korszerűsítésével közelítsék meg a piacgazdaságot. A különbség a kínai és a szovjet megközelítésben különösen szembetűnő a mezőgazdaságban. Miközben Kína a reform eddigi legnagyobb sikerét a mezőgazdaságban érte el, a szovjet mezőgazdaság változatlanul az a terület, amely a legnagyobb gondot okozza a szovjet vezetésnek. Igen lényeges különbség Kína és a Szovjetunió között az, hogy miközben Kínában a reform alulról elindult nyomás következtében kezdődött el, a Szovjetunióban gyakorlatilag minden reformlépést felülről, azaz a vezetés kezdeményezésére indítanak el. (folyt.köv.)
1989. április 17., hétfő 16:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|