Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 22.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Nyilatkozat az érettségi botrányról

"A Fidesz oktatáspolitikai csoportja az alábbi nyilatkozatot juttatta el a Művelődési Minisztériumnak. Tiltakozunk az érettségi botrány és a ,,kiszivárogtatók,, eljárása ellen Felháborító, hogy a diákok és tanáraik igyák meg ismét csak a levét oktatási rendszerünk tarthatatlanságának."
SZER, Magyar híradó:

Hatalomátvétel

"Pontosan egy évvel ezelőtt, 1988. május 22-ikén, pünkösd vasárnapján, sokak számára váratlan fordulattal, a szélső baloldal szerint puccsal fejeződött be az MSZMP rendkívüli országos értekezlete. Grósz Károly - mint azóta kiderült: az előztes megállapodásokat felrúgva - megbuktatta Kádár Jánost, és a kommunista párt élére tornázta magát. Ezt követően felgyorsultak az események, és a belpolitikai élet olyan gyökeres változásokon ment át, amelyek csak az 1956-osokhoz mérhetők."

Azonosságok és különbségek a kínai és a szovjet reformban 1.

Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 1989. április 17. hétfő (MTI-tud) - A Sicsie Csingcsi Taopao (Világgazdasági hírek) című sanghaji lap érdekes cikkben elemzi a Kínában és a Szovjetunióban folyó reformokat, különös tekintettel az azonosságokra és a különbségekre, valamint arra a gazdasági, társadalmi és politikai bázisra, amelyre a reform épül mindkét nagy szocialista országban.

A kínai elemzés abból a tényből indul ki, hogy Kína és a
Szovjetunió kísértetiesen hasonló társadalmi, politikai és gazdasági
struktúrával rendelkezett, amikor elindította a reformokat. Erre a
struktúrára egyaránt jellemző volt az állam abszolút szerepe, a
végletekig vitt központosítás, az alacsony gazdasági hatékonyság, a
gazdasági ágazatok közötti aránytalanság, a hiánygazdálkodás, az
állami és a pártirányítás összefonódása, az értéktörvény figyelmen
kívül hagyása és a konzervatív ideológia. Kínában és a
Szovjetunióban közös jellemző volt a társadalmi kezdeményezést
gúzsbakötő feudalista tradíció. Olyannyira, hogy könnyű volt
megtalálni a történelmi összekötő fonalat Nagy Péter és Sztálin,
illetve az első Csin császár és Mao Ce-tung között. Ugyanakkor az is
közös volt, hogy mindkét országban az említett istenek, azaz Sztálin
és Mao Ce-tung halálát követően indulhatott meg és bontakozhatott ki
a jelenleg folyó gazdasági, politikai és társadalmi reform.

    A Szovjetunióval összehasonlítva, Kínában erőteljesebb és
határozottabb lépésekkel halad a gazdasági reform. Viszonylag gyors
ütemben növekszik a közszükségleti cikkek termelése és jelentős
javulás mutatkozik a lakosság ellatásában és életszínvonalában.
Kínában fokozódik a versenyszellem és mindinkább jelentkeznek a
piacgazdaság pozitív elemei. Ezzel szemben a Szovjetunióban még
mindig Lenin tanításaiban keresik az elméleti és a gyakorlati
válaszokat a reform problémáira és kísérletet tesznek arra, hogy az
elavult tervgazdaság valamiféle korszerűsítésével közelítsék meg a
piacgazdaságot. A különbség a kínai és a szovjet megközelítésben
különösen szembetűnő a mezőgazdaságban. Miközben Kína a reform
eddigi legnagyobb sikerét a mezőgazdaságban érte el, a szovjet
mezőgazdaság változatlanul az a terület, amely a legnagyobb gondot
okozza a szovjet vezetésnek. Igen lényeges különbség Kína és a
Szovjetunió között az, hogy miközben Kínában a reform alulról
elindult nyomás következtében kezdődött el, a Szovjetunióban
gyakorlatilag minden reformlépést felülről, azaz a vezetés
kezdeményezésére indítanak el. (folyt.köv.)


1989. április 17., hétfő 16:45


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

Jónapot kivánok. Kérem jó volna, ha Nagymarossal kapcsolatban vizsgálnák azt, hogy volt-e egyáltalán szovjet, vagy KGST ráhatás a magyar kormányzatra a megvalósítás céljából, másodszor teljesítették-e a csehszlovákok a szennyvíztisztítással kapcsolatos berendezések megépítését. A második hogy az 56-os áldozatoknak a temetésén június l6-án jó volna ha mindenki kitenne egy égő mécsest az ablakába és fekete gyászszalagot föltenne a ruhájára. Köszönöm."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD