Rendszerváltás és az MTI

	Osztrák fizetési mérleg - magyar bevásárlók
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 1989. március 1. szerda (MTI-tud) - A magyar turisták Ausztriában mintegy hét milliárd schillinget költöttek el tavalyi beutazásaik során. Többek között ezt a becsült adatot is tartalmazza az Osztrák Nemzeti Banknak az ország múlt évi fizetési mérlegéről készített beszámolója, amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra Bécsben. A bank az ausztriai forintbeváltások összegét és a Magyar Nemzeti Banknak küldött schilling-bankjegyek értékét is figyelembevéve próbálta kiszámítani, hogy mennyi pénzt hagytak osztrák földön a magyar vendégek, akiknek száma a világútlevél bevezetése nyomán 1988-ban többszörösére nőtt, csaknem 3 milliót ért el. Sokféle adat egybevetésével jutottak el ahhoz a becsléshez, amely szerint a magyarok legalább hét milliárd schillinget költöttek el Ausztriában, ebből körülbelül hat milliárdot áruvásárlásra. A beszámolóból kitűnik, hogy az osztrák állampolgárok tavaly 73 milliárd schillinget költöttek el külföldi útjaikon, s ebből 4,5 milliárd schilling jutott 3,8 millió magyarországi beutazásukra. A nemrég tizenkétezer családban végzett felmérés szerint az osztrák turisták összes külföldi pénzkiadásuknak átlagosan csak 23 százalékát használják fel bevásárlásra, de Magyarország esetében ez a hányad valószínűleg magasabb. Ausztria idegenforgalmi valutabevételei tavaly 10 százalékkal növekedtek, és mivel a saját turisták külföldi utazásainak költségei csak 4,8 százalékkal múlták felül az előző évit, az ország idegenforgalmi mérlegének aktivuma hat milliárd schillinggel 45 milliárdra emelkedett. A múlt évi osztrák fizetési mérleg egésze nem ilyen kedvező képet mutat. Az előző évinél csaknem 12 százalékkal magasabb export ugyan 383 milliárd schilling összegű bevételt eredményezett, a behozatal viszont meghaladta a 450 milliárdot, s a különbséget nem tudták ellensúlyozni a fizetési mérleg más tételei, így a jelentős idegenforgalmi aktívum sem. Az Osztrák Nemzeti Bank beszámolója azonban rámutat, hogy az 1988 évi fizetési mérleg végeredménye voltaképpen jónak tekinthető, mert a 6,4 milliárd schillinges hiány nem éri el az ország összes külföldi kiadásának egy százalékát sem, továbbá keletkezése összefügg Ausztria múlt évi 4 százalékos (sok év óta a leggyorsabb) gazdasági növekedésével, a folytatódó konjunkturális fellendülésből fakadó importbővüléssel.+++ 1989. március 1., szerda 17:14
Vissza » A hírhez kapcsolódik »