![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A pártegység jegyében összehívták a Független Kisgazdapárt második országos nagyválasztmányát
"A FKgP korábbi, március 23-án felmentett vezetői és a párt
jelenlegi irányító testületeinek tagjai azt a legfontosab célt
tűzték maguk elé, hogy ezen az országos fórumon megteremtik a
pártegységet, s olyan új pártvezetőséget választanak, amely ezt
tartósan meg is tudja őrizni."
SZER, Magyar híradó:
Magyar-szovjet devizapolitika
"Megegyezés született Magyaroszág és a Szovjetunió között, hogy
1991-től a két ország közötti kereskedelemben áttérnek a
konvertibilis elszámolásra. Vadász János mérlegeli a várható
következményeket.
- Magyarországnak a szovjet forgalomban tartós többlete van.
Tehát rendszeresen többet ad el, mint amennyit vásárol. A fennálló
KGST-mechanizmusban ez a többlet egyértelmű veszteség, mert
importtal, áruszállítással nem realizálható. Ha realizálható lenne,
nem lenne magyar többlet, és nem hajtható be fizetőeszközben sem. A veszteség naturálisan érzékelhető. Több értéket, árut visznek
ki az országból, mint amennyit oda behoznak."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A borsodi vaskohászat jövője (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. május 19., péntek - Borsod vaskohászatának volt és van jövője, nélküle elképzelhetetlen a magyar ipar. Ezt Tóth Lajos, a Borsodi Vaskohászati Tröszt elnök-vezérigazgatója jelentette ki azon a pénteki, diósgyőri tanácskozáson, amelyen a térség kohászati szerkezetátalakítási koncepciója volt a téma. Az elnök-vezérigazgató a kohászati tröszt (amely a Borsodi Ércelőkészítő Művet, a Lenin Kohászati Műveket és az Ózdi Kohászati Üzemeket tömöríti) január 1-jei megalakulása óta hivatalosan első ízben tárta a nyilvánosság elé azt a koncepciót, amely jelentősen eltér a borsodi kohászat számára a Minisztertanács által 1988 derekán kijelölt úttól. Mint mondta, a kohászati szerkezetátalakítás igen pénz- és anyagigényes, a számítások szerint a költségek 6-8 milliárd forintra rúgnak. Ezt azonban saját erőből és külföldi működőtőke bevonásával kívánják előteremteni, s nem túlzás azt mondani: erre reális esély van. A diósgyőri és az ózdi kohászat maradéktalan belső ellátás mellett gazdaságos külföldi exportot is tervez. A külföldi működőtőke beáramlásához megteremtik a szükséges feltételeket úgy, hogy vegyesvállalati formában termékekkel fizetnek. Az új koncepció két szakaszra bomlik. Az első 1990 végéig tart, a második pedig több ütemben 1993-ig. A legfontosabb cél, hogy a térségben olyan vaskohászati tevékenység maradjon, amely nem érzékeny a piaci hullámvölgyekre, és biztos gazdasági alapon áll. A cél: felzárkózás az európai kohászati középmezőnyhöz. Ennek érdekében Diósgyőrben és Ózdon szükségesnek tartják a még továbbfejleszthető korszerű technológiák modernizálását. Diósgyőrben ilyen a kombinált acélmű, a hengermű, Ózdon pedig elsősorban a rúd- és dróthengermű, valamint a folyamatos acélöntőmű. Mindezek mellett a jövő esztendő végéig valamennyi gazdaságtalan termék gyártását megszüntetik Diósgyőrben és Ózdon. Mind az előadó, mind pedig a hozzászólók - többségükben a tröszthöz tartozó nagyüzemek vezetői - alapvető feladatként jelölték meg a piacokhoz történő rugalmas alkalmazkodást, enélkül ugyanis csak a régi, rossz gyakorlat folytatható. A korábbi tervezet a metallurgia teljes ózdi megszüntetését irányozta elő, ezzel szemben az új koncepció arról szól, hogy Diósgyőrben és Ózdon is megmarad egy-egy kohó a feldolgozó egységek ellátására. (folyt. köv.)
1989. május 19., péntek 19:00
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|