Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 19.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A pártegység jegyében összehívták a Független Kisgazdapárt második országos nagyválasztmányát

"A FKgP korábbi, március 23-án felmentett vezetői és a párt jelenlegi irányító testületeinek tagjai azt a legfontosab célt tűzték maguk elé, hogy ezen az országos fórumon megteremtik a pártegységet, s olyan új pártvezetőséget választanak, amely ezt tartósan meg is tudja őrizni."
SZER, Magyar híradó:

Magyar-szovjet devizapolitika

"Megegyezés született Magyaroszág és a Szovjetunió között, hogy 1991-től a két ország közötti kereskedelemben áttérnek a konvertibilis elszámolásra. Vadász János mérlegeli a várható következményeket. - Magyarországnak a szovjet forgalomban tartós többlete van. Tehát rendszeresen többet ad el, mint amennyit vásárol. A fennálló KGST-mechanizmusban ez a többlet egyértelmű veszteség, mert importtal, áruszállítással nem realizálható. Ha realizálható lenne, nem lenne magyar többlet, és nem hajtható be fizetőeszközben sem. A veszteség naturálisan érzékelhető. Több értéket, árut visznek ki az országból, mint amennyit oda behoznak."

A Magyar Helsinki Bizottság Alapító Felhívása (1. rész) (OS)

1989. május 19., péntek - Amikor 1975-ben harmincöt ország
vezetői aláírták a Helsinki Záróokmányt, sokan attól tartottak, a
megállapodás csak Európa megosztottságát szentesíti, az emberi
jogokról szóló ajánlások pedig - mint már annyiszor - ismét csupán
mit sem mondó díszítésül szolgálnak az új egyezményen. Jurij Orlové
és társaié az érdem, hogy a helsinki szelleme ma mégis mást jelent.
Bátor fellépésük bebizonyította: az emberi jogok a jogsértő
kormányoktól is számonkérhetők. Az emberi jogok, az emberi szabadság
ügye fölötte áll pártoknak, politikának és országhatároknak. A
jogsértőnek pedig - bármennyi gazsághoz szokott is hozzá világunk -
szégyenkeznie kell a népek közössége előtt. Gyalázata előbb-utóbb
eltitkolhataltnná válik saját nemzete körében is.

    Magyarországon az elmúlt tíz évben mind többen próbáltak élni
szabadságjogaikkal, és tiltakoztak az emberi jogok megsértése ellen.
Tiltakoztak, ha cseh polgárjogi aktivistákat zártak börtönbe, és
tiltakoztak, amikor Lengyelországban tombolt az erőszak. Hírül adták
a világnak és az országnak, mi történik a magyar kisebbséggel
Romániában. Dacolva sokszor még a közvéleménnyel is, felfedték,
milyen szűkösek a magyarországi liberalizmus határai.
Erőfeszítéseiknek része van abban, hogy a magyar nép - nagyhatalmú
urai akarata ellenére - megindult a demokrácia felé vezető úton.

    Vajon van-e értelme, hogy éppen most alakuljon Magyarországon
Helsinki Bizottság, amikor jogaink egy részét már szabadabban
gyakorolhatjuk, és az önkénnyel szemben nem vagyunk teljesen
védtelenek?

    Meggyőződésünk, hogy az emberi jogok védelmezőinek ma is
elegendő feladatuk van, cselekvési lehetőségeik pedig megnövekedtek.

    Bár akadozik és olykor látszólag leáll, változatlanul
működőképes az erőszak egész gépezete. A Büntető Törvénykönyv ma is
lehetővé teszi, hogy politikai tevékenységéért bárkit elítéljenek. A
büntető eljárás szabályai a gyanúsítottakat emberi jogaikban sértik
meg. A rendőrség jorköre megengedi, hogy bírói ítélet nélkül bárkit
megfosszanak szabadságától vagy korlátozzanak szabadságjogaiban.
Jogaink egy részét ma is csak külön hatósági engedéllyel
gyakorolhatjuk.

    A Magyar Helsinki Bizottság sürgeti a helsinki elvekkel
ellentétes jogszabályok megszüntetését, és figyelemmel kíséri
hatályon kívül helyezésük folyamatát. (folyt.köv.)


1989. május 19., péntek 16:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Helsinki Bizottság Alapító Felhívása (2. rész) (OS)

Negyven évi egypártrendszer után a magyar nép a közeljövőben
először választhat több párt közül. A népképviselet és azon
keresztül a kormány megválasztásának szabadsága alapvető emberi jog.
A választás szabadsága és tisztasága elleni - politikai vagy
hatósági - fellépés emberi jogot sért.

    A Magyar Helsinki Bizottság lehetőségeihez mérten figyelemmel
kíséri az országgyűlési és helyhatósági választások előkészítését és
menetét.

    Az elmúlt negyven év során tízezreket ítéltek el ártatlanul,
százezreket fosztottak meg szabadságuktól, javaiktól. A kormányzat
az 1962 előtti koncepciós perek felülvizsgálatát ígéri. Valójában
koncepciós perek a későbbiekben is voltak, politikai okból,
ártatlanul a közelmúltban is elítéltek embereket, az ítéletből
következő joghátrányok pedig máig is sújtják őket.

    A Magyar Helsinki Bizottság szorgalmazza, hogy az ítéletek
felülvizsgálata ne záruljon le az 1962-es évvel, hogy a politikai
jellegű ítéletekhez fűződő joghátrányok szűnjenek meg, a
meghurcoltak pedig kapjanak az ország nehéz gazdasági helyzetéhez
mért, de méltányos kártérítést.

    Hazánkba egyre több menekült érkezik, mindenekelőtt Romániából.
Sorsukról, letelepedésük vagy harmadik országba való továbbutazásuk
engedélyezéséről, sőt esetleges kiadatásukról rendőri szervek
döntenek, többnyire a nyilvánosság kizárásával.

    A Magyar Helsinki Bizottság figyelemmel kívánja kísérni a
menekültek helyzetét, és szorgalmazza, hogy bővüljenek mind a
letelepedés, mint a továbbjutás jogi lehetőségei.

    A társadalom egy része gyanakvással szemléli, lenézi a
szociális, vallási és etnikai kisebbségeket, a szegényeket, a
kisegyházak híveit, a cigányokat. E megkülönbözetést sok esetben
jogszabályok is támogatják.

    A Magyar Helsinki Bizottság szorgalmazza a megkülönböztető
jogszabályok és a belőlük következő hatósági gyakorlat
megváltoztatását, szorgalmazza, hogy a diszkriminációt tiltó
nemzetközi egyezmények megszegőit büntessék meg.

    A Magyarországgal szomszédos országokban - Ausztria kivételével
- mindenütt súlyosan és folyamatosan megsértik az emberi jogokat.
Amit a kormányzat és a rendőrség tesz Csehszlovákiában a másként
gondolkodókkal, a Szovjetunióban a grúzokkal és örményekkel,
Jugoszláviában az albánokkal, Romániában pedig az ország valamennyi
állampolgárával - az mélységesen ellentétes a helsinki elvekkel.
(folyt.köv.)


1989. május 19., péntek 16:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Helsinki Bizottság Alapító Felhívása (3. rész) (OS)

Különösen fájdalmas számunkra - hiszen közelről érint -, hogy a
szomszédos országok antidemokratikus politikai viszonyai között az
ott élő magyar kisebbségre kettős - politikai és nemzetiségi -
elnyomás nehezedik. A romániai magyarságot a drasztikus elnyomás
fizikai létében fenyegeti.

    A Magyar Helsinki Bizottság tiltakozik az emberi jogok
megsértése ellen - bárhol történik is. Minthogy magyar állampolgárok
viszonylag könnyen utazhatnak Csehszlovákiába és Romániába,
feladatának tekinti, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok
helyzetét ezekben az országokban és segítséget nyújtson a valós
helyzet megismerésében. Vállalja, hogy szükség esetén megbízottakat
küld ki, hogy részt vegyenek valemely bírósági tárgyaláson, vagy
egy-egy jogsértés pontos körülményeinek feltárásában.

    A demokratikus átalakulás Magyarországon hosszú és nehéz
folyamat lesz. Számítanunk kell megtorpanásokra, időleges
visszarendeződésekre. Ilyen helyzetekben különösen nagy szükség
lehet a Magyar Helsinki Bizottság létezésére, munkájára.

    A Magyar Helsinki Bizottság nem tartozik egyetlen párthoz vagy
politikai szervezethez sem. Tagjai különböző pártok tagjai, a
Bizottságban azonban nem pártjukat képviselik. Pártállásuktól
függetlenül közös ügyre szövetkeztek: az emberi jogok, a
demokratikus szabadságjogok védelmére.

    Akik az elmúlt években az emberi jogok ügyében tenni próbáltak
valamit, megtapasztalhatták, hogy számíthatnak a Nemzetközi Helsinki
Szövetség és tagszervezetei szolidaritására. A Magyar Helsinki
Bizottság a nemzetközi szövetség tagszervezeteként az eddig
kialakult jó kapcsolatot kívánja szervezettebben tovább ápolni.

    A Bizottság folyamatos együttműködésre törekszik más hazai
emberjogi szervezetekkel, így az Emberi Jogok Magyar Ligájával, a
frankfurti központú Nemzetközi Emberjogi Társaság magyar
tagozatával, az Amnesty International magyar szekciójával, a Raoul
Wallenberg Egyesülettel, a Független Jogvédő Szolgálattal, valamint
a demokratikus pártokkal, független szervezetekkel, a magyarországi
egyházakkal és vallásfelekezetekkel. Sikeres munkája érdekében
együttműködésre törekszik a kormányzati szervekkel is. Ugyanakkor
hangsúlyozza, hogy független társadalmi szervezetként, semmiféle
állami szervezetként, semmiféle állami szervezettől nem kér és nem
fogad el támogatást.

    Budapest, 1989. május 19-én

(OS)


1989. május 19., péntek 16:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP júniusi Nagyválasztmányról egy oldal


MTV2 nézői telefon:

"567-o8o Szeberényi doktor: - a felvételikkel kapcsolatos visszaélésekkel Kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a keddi fizika tételek már ismeretesek a Vörösmarty és az Arany János gimnáziumban. Ezt akkor a minisztériumban jelentettük, ahol azt mondták, hogy ha lesz valami akkor azt a minisztérium ügyeleti irodáján kell majd jelenteni. Ezt is megtettük, most hivtuk a minisztériumot, ahol Fülöp Tibor portás azt a felvilágosítást adta, hogy jobb ha tőlem tudják nincs semilyen ügyelet a minisztériumban"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD