 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A pártegység jegyében összehívták a Független Kisgazdapárt második országos nagyválasztmányát
"A FKgP korábbi, március 23-án felmentett vezetői és a párt
jelenlegi irányító testületeinek tagjai azt a legfontosab célt
tűzték maguk elé, hogy ezen az országos fórumon megteremtik a
pártegységet, s olyan új pártvezetőséget választanak, amely ezt
tartósan meg is tudja őrizni."
SZER, Magyar híradó:
Magyar-szovjet devizapolitika
"Megegyezés született Magyaroszág és a Szovjetunió között, hogy
1991-től a két ország közötti kereskedelemben áttérnek a
konvertibilis elszámolásra. Vadász János mérlegeli a várható
következményeket.
- Magyarországnak a szovjet forgalomban tartós többlete van.
Tehát rendszeresen többet ad el, mint amennyit vásárol. A fennálló
KGST-mechanizmusban ez a többlet egyértelmű veszteség, mert
importtal, áruszállítással nem realizálható. Ha realizálható lenne,
nem lenne magyar többlet, és nem hajtható be fizetőeszközben sem. A veszteség naturálisan érzékelhető. Több értéket, árut visznek
ki az országból, mint amennyit oda behoznak."
|
|
|
|
|
|
 |
Albán-román-jugoszláv
|
Márkus Gyula, az MTI tudósitója jelenti:
Belgrád, 1989. május 20. szombat (MTI) - A szombati belgrádi újságok rendkívül nagy teret szenteltek az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) emberi jogokról folytatott vitájának. Közölték Szlobodan Kotevszki jugoszláv nagykövetnek az ülésszakon elhangzott beszédét, amelyben a többi között kifejtette, hogy Jugoszlávia elsőrendű jelentőségűnek tartja a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága elvének gyakorlati érvényesítését.
Kotevszki hangsúlyozta: Belgrád támogatja az emberi jogok
bizottsága határozatát, amely állást foglalt a szabadságjogok
romániai betartásának kivizsgálása mellett. Emlékeztett arra, hogy
Romániában szerb és horvát nemzeti kisebbség is él, s felhívta a
figyelmet arra, hogy tiszteletben kell tartani hagyományaikat,
nyelvi és kulturális identitásukat, meg kell őrizni intézményeiket,
műemlékeiket.
A nagykövet élesen bírálta Tirana nemzetiségi politikáját.
Felszólította az albán kormányt, tegye lehetővé, hogy nemzetközi
bizottság tanulmányozza az ott élő délszláv nemzetiség helyzetét.
Hozzáfűzte: Belgrád bármikor megengedi, hogy ugyanilyen célból
hasonló bizottság látogasson el Jugoszláviába.
A bukaresti kormány képviselője a válaszadás jogával élve
sajnálkozását fejezte ki, hogy Jugoszlávia felvetette a romániai
kisebbségek problémáját. Kijelentette: Románia ,,azt szeretné, ha a
jugoszláviai románoknak ugyanannyi joguk lenne, amennyit a romániai
délszlávok élveznek,,. Kotevszki nagykövet erre azt felelte, hogy a
helyszíni vizsgálatról hozott genfi döntés elvszerű, és Belgrád
egyértelműen támogatja.
A vitában Albánia képviselője, Bashkim Petarka azt válaszolta
jugoszláv kollégájának, hogy Belgrádnak nincs joga az albániai
nemzetiségek helyzetével foglalkozni, majd hozzátette: az albániai
nemzetiségeket az összes jogokkal felruházták.
A jugoszláv és az albán nagykövet között ezt követően heves
szóváltásra került sor a koszovói helyzettel kapcsolatban. +++
1989. május 20., szombat 18:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|