Rendszerváltás és az MTI

	Bős-Nagymaros - Pozsonyból és Bécsből tekintve 1. rész
1989. május 18.(MTI-PRESS) - A Bős-Nagymaros körüli vita az érintetteket már eddig is különféle megnyilatkozásokra késztette. Hogy a legujabb fejlemények Csehszlovákiában és Ausztriában egyaránt még markánsabb, és bizonyos tekintetben sokrétűbb állásfoglalásokat váltott ki, az aligha nevezhető váratlannak. A csehszlovák kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenleg érvényben lévő szerződések szerint folytassák és fejezzék be a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építését. A prágai külügyminisztérium épületében Barity Miklós nagykövetnek átadott hivatalos állásfoglalás szerint azonban a munkálatok befejezéséről kész tárgyalásokat kezdeni a magyar kormánnyal. Csehszlovákia eszerint elzárkózik attól a lehetőségtől, hogy a nagymarosi építkezés kéthónapos felfüggesztése alatt a két kormány képviselői éppúgy méltányos megoldást találjanak a nagymarosi erőmű esetleges elhagyására, mint teljes felépítésére. A prágai kormány nyilatkozata sérelmezte, hogy a magyar Minisztertanács a munkálatok felfüggesztéséről hozott döntése előtt nem tárgyalt erről a csehszlovák féllel, holott a magyar kormány egyértelműen kijelentette: felhatalmazást kér az Országgyűléstől, hogy a szerződés módosításáról folytasson tárgyalásokat Csehszlovákiával. Az osztrák kormány keddi ülése után Franz Vranitzky kancellár Ausztria tárgyalási készségét fejezte ki. Ausztriában egyaránt számolnak a nagymarosi építkezés folytatásának és végleges leállításának lehetőségével. A nagymarosi munkák felfüggesztésével kapcsolatos pozsonyi és prágai, illetve bécsi reagálások pontosan tükrözik, hogy Csehszlovákia és Ausztria nem egyenlő mértékben érintett a beruházásban. A Rudé Právo elismerte, hogy Csehszlovákiát nem érte váratlanul a magyar kormány döntése a magyarországi vízlépcső munkálatainak leállításáról, de úgy állította be, mintha ez az ellenzéki körök követelésének kielégítését célzó "népszerű és nem ésszerű" döntés lenne az átalakított magyar kormány részéről. A pozsonyi Pravda szerint a vízlépcső leállítására vonatkozó követelések már nem ökológiai, nem műszaki, hanem politikai jellegűek. Marilies Flemming osztrák környezetvédelmi miniszter ezzel szemben kifejezetten örvendetesnek mondta a magyar kormány döntését a természeti környezet megóvása szempontjából, és úgy vélekedett, hogy a vízlépcső építésének terve kezdettől elhibázott volt. (folyt.) 1989. május 18., csütörtök 10:59
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »