|
|
 |
|
 |
Antall József sajtóértekezlete - részletes (1.rész)
|
Brüsszel, 1990. július 17. kedd (MTI-tud) - Egyértelműen
sikeresnek érzem brüsszeli tárgyalásainkat, mondotta az MTI
tudósítójának kérdésére válaszolva Antall József a keddi nap
munkaprogramját záró sajtóértekezletén.
Hangsúlyozta: - Pontosan meg tudtuk határozni az Európai
Közösségekhez való csatlakozásunk menetrendjét, ezen belül konkrét
tárgyalásokkal kitűzhettük a társulás határidejét is. Ennél többet
mondani előre aligha lehet egy olyan világban, ahol azért akadnak
bizonytalansági tényezők is.
Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy Magyarország nagy figyelemmel
követi a Kelet- és Közép-Európában, a Szovjetunióban bekövetkezett
változásokat, újabb és újabb eseményeket.
Így az Európai Közösségekkel folytatott mostani tárgyalások
mindenképpen eredményesek, akárcsak a belga kormánnyal folytatott
megbeszélések. Hozzáfűzte Antall József, hogy a NATO-val folytatandó
szerdai megbeszélések már nem kelthetnek csalódást.
Természetesen egy miniszterelnöki villámlátogatás mindig csak
kapunyitás lehet, mindig csak a jóindulat megnyerését célozhatja, és
ebből a szempontból lényegesek lesznek a szakminiszterek és más magyar
képviselők által a részletekről folytatandó tárgyalások.
- Jómagam a jó szándék megnyerésére vállalkozhatom vagy a faltörő
kos szerepére. Eddig ezt Moszkvától Washingtonig elvégeztük, és
folytatjuk - fejtette ki.
A miniszterelnök elmondta, hogy már szeptemberben megkezdődnek a
feltáró, puhatolózó megbeszélések az Európai Közösségekkel a dublini
csúcsértekezleten felajánlott társulási formuláról. Ez a kétoldalú
társulás egy aszimmetrikus szabadkereskedelmi megállapodást tartalmaz,
amelynek keretében a közösség egyoldalú kedvezményeket biztosít
Magyarország számára, ami a támogatás igen jelentős formája. A
kapcsolat kiterjed majd mind a gazdasági, mind a politikai, mind a
kulturális és tudományos együttműködésre. Ami a tárgyalási naptárt
illeti, Antall József elmondta, hogy a megbeszéléseket a két fél úgy
kívánja folytatni, hogy a társulás 1992. január 1-ig életbe léphessen.
(folyt.)
1990. július 17., kedd 22:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall József sajtóértekezlet - részletes (2.rész)
|
- Magyarország - folytatta Antall József - teljes jogú tagságra
törekszik. Mivel azonban az Európai Közösségek jelenleg saját
gazdasági, politikai, pénzügyi struktúrájának átalakítására
összpontosít, 1993. január 1-ig nemigen van esélye más országnak arra,
hogy bejusson az EK-ba. Ezért Magyarország az 1995-ös esztendőtől
számítja esélyeit.
- Nyilvánvaló - mondotta Antall József - hogy az Európai
Közösségeken belül is el kell rendezni ezeket a kérdéseket. Egyeseknek
komoly aggályaik vannak ezzel kapcsolatban, féltik a közösség
homogenitását. Mi úgy gondoljuk - folytatta - hogy a kiszélesítés
híveinek álláspontja lesz sikeres, másrészt a magyar gazdasági életet
sikerül addigra úgy felfejleszteni, hogy alkalmasak legyünk a
belépésre. Nemcsak gazdasági, de politikai és jogi értelemben is ebbe
az irányba kívánunk haladni. A feladat nem egyszerű, de Magyarország
képes lesz sikerre vinni.
Szólt a miniszterelnök arról is, hogy az 1993-as közösség
különbözni fog a maitól. - Mi az akkori modellt is készek leszünk
elfogadni, azt, amely a nemzeti szuverenitás összeegyeztetésén alapul.
Ez azt jelenti, hogy gazdasági, politikai és biztonsági-katonai
összehangolásra is szükség lesz. Ezt az utóbbi, biztonsági részt még
nem munkálták ki. Ez összefügg az egész európai biztonsági és
együttműködési rendszerrel. Magyarország kül- és
biztonságpolitikájával efelé fordul, ezt mutatták azok a fontos és
tudatos lépések, amelyeket Moszkvában jelentettünk be a Varsói
Szerződéssel kapcsolatban.
- Magyarország a semlegesség kérdésére is az európai közösségi
tagság szempontjából tekint, nem nyilvánít ki olyan jogi semlegességi
formulát, amely akadályozhatná tagságát az Európai Közösségekben. Ez
az oka annak - mondotta Antall József - hogy az 1956-os megoldást nem
tartjuk alkalmazhatónak. Magyarország egy európai biztonsági rendszer
keretében kívánja megoldani biztonságát - ez sokkal magasabb szinten
biztosít egy semleges státust és nem nehezíti helyzetünket. (folyt.)
1990. július 17., kedd 22:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall József sajtóértekezlete - részletes (3.rész)
|
Külön méltatta a magyar miniszterelnök az Európa Parlamenttel és
annak különböző bizottságaival, intézményeivel épülő kapcsolatokat.
Elmondotta azt is, hogy nagy érdeklődéssel tekint a Manfred
Wörnerrel, a NATO főtitkárával szerda reggelre kitűzött találkozó elé,
amely az első lesz a maga nemében, egy volt kommunista ország
miniszterelnöke és a NATO-főtitkár között. Ezzel kapcsolatban
kifejtette: - Sohasem hittünk az olyan európai egységben, amely
szemben áll az atlanti gondolattal. Meggyőződésünk, hogy Európa és az
Egyesült Államok sorsa elválaszthatatlan. A miniszterelnök ezzel
kapcsolatban utalt arra a két levélre, amelyet Bush amerikai elnöktől
kapott, s elmondta, hogy moszkvai megbeszélésein is hangsúlyozta az
atlanti kapcsolatnak, az amerikaiak európai jelenlétének jelentőségét.
- Ezt - mondotta - garanciális elemnek tekintjük - többek között a
Szovjetuniónak a német egységgel kapcsolatban táplált aggályai
tekintetében is. - Megjegyezte továbbá: - Mindig is meggyőződésünk
volt, hogy a Szovjetunió végül elfogadja az egyesült Németország
NATO-tagságát. A létrehozandó európai biztonsági rendszer
elképzelhetetlen akár a Szovjetunió, akár az Egyesült Államok
részvétele nélkül.
Ezután a magyar gazdaság nehéz helyzetéről szólt a miniszterelnök,
ismertetve a kompenzációs alap létrehozására tett, s a közösség által
megértéssel fogadott javaslatát.
Elmondta, hogy az ország 20 milliárd dolláros adósságot hurcol
magával: ennek mintegy 40 százaléka Japánnal, hasonló része az
NSZK-val szemben áll fenn. - A magyar költségvetés lehetőségei nagyon
körülhatároltak, a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásban
vállaltuk, hogy a deficitet 10 milliárd forintra csökkentjük, holott
tavaly 54 milliárd volt. Amikor az új kormány átvette az ügyek
irányítását, már 17 milliárddal mghaladta a hiány a vállalt felső
határt. Ezért csökkenteni kellett az állami támogatást, aminek
egyharmada a lakosságot is sújtja - ez nem éppen népszerű intézkedés.
Mindezen felül most a Szovjetunió bejelentette, hogy a harmadik
negyedévben 30 százalékkal csökkenti kőolajszállításait, s ez a
negyedik negyedévben is megismétlődhet. Ez ellen, mondotta,
tiltakoznunk kell, hiszen a csökkentéssel a Szovjetunió saját
keményvalutás exportjának fokozására törekszik. (folyt.)
1990. július 17., kedd 22:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall József sajtóértekezlete - részletes (4. rész)
|
- Mi fontosnak tartjuk Gorbacsov helyzetének megszilárdítását a
Mitterrand-Kohl terv alapján - mondotta a magyar miniszterelnök - de
ezzel együtt azt is meg kell oldani, hogy ha a Szovjetunió
gazdaságilag károsít más országokat, azt kompenzálják valamilyen
módon: erre kellene külön alapot létesíteni.
Ha ugyanis nem sikerül a váratlan tööbletkiadásokat kompenzálni,
figyelmeztetett Antall József, akkor Magyarország képtelen lesz eleget
tenni nemzetközi kötelezettségeinek. A rekompenzációs alapra vonatkozó
javaslatot Delors elnöknek és Frans Andriessennek, a Közösségi
Bizottság külkapcsolatokkal foglalkozó tagjának fejtette ki a
miniszterelnök a keddi találkozón, s mint elmondta, ők megértéssel
fogadták - elmondták, hogy hasonló elképzelésekkel a közösség is
foglalkozik.
Magyarország Belgiumhoz fűződő kapcsolatait ,problémátlannak,,
jellemezte Antall József. Méltatta, hogy ez az ország támogatta a
magyar hiteligényeket a nemzetközi fórumokon is. A Martens
miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen szó volt a vízumkényszer
eltörléséről is. Antall Józsefet Martens arról tájékoztatta, hogy a
belga kormány elfogadta a francia megközelítést, vagyis azt, hogy nem
kötik vízumhoz a három hónapnál rövidebb látogatásokat és a
közeljövőben ezt az álláspontot fogja képviselni a Hollandiával és
Luxemburggal való egyeztetéseken: erre szükség van, mivel a három
Benelux-ország közös vízumokat ad ki, tehát a belga gyakorlat
megváltoztatása a partnereket is érinti, velük is egyeztetni kell.
(folyt.)
1990. július 17., kedd 22:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall József sajtóértekezlete - részletes (5.rész)
|
Végül egy kérdésre válaszolva, amely a regionális együttműködésre
vonatkozott, Antall József hangsúlyozta: - Magyarország ragaszkodik
ahhoz, hogy bennünket ne tekintsenek blokk-államnak, se a bécsi
fegyverzetkorlátozási megbeszéléseken, se az Európai Közösség
viszonylatában. Az Európai Közösséggel való társulásról is mindig
kétoldalú alapon kivánunk tárgyalni, mi ugyanis nem kívánjuk megvárni
ezen a téren azokat, akik lassabban haladnak vagy hátrébb tartanak -
folytatni akarjuk azt az úttörő szerepet, amelyet vállaltunk. Ez
valószínűleg megfelel adottságainknak, harcmodorunknak, amely a könnyű
lovasságé, mondotta tréfásan, azzal folytatva a hasonlatot, hogy
persze sokszor lemarad a gyalogság, no meg a tüzérség is hiányzik.
Ugyanakkor, noha külön kívánjuk csatlakozásunkat rendezni, jó
kapcsolatokat akarunk szomszédainkkal és más országokkal, nincs szó
arról, hogy nem akarnánk közösségi részvételüket, s együttműködésre
törekszünk például a Duna-Adria Közösség keretében - e kooperáció
iránt különben érdeklődést tanúsít Lengyelország is. +++
1990. július 17., kedd 22:50
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|