|
|
|
|
Az értelmiség felelőssége a mai Magyarországon - Vitafórum a Politikai Főiskolán (1. rész)
|
1989. május 17., szerda - Az értelmiség felelőssége a mai Magyarországon címmel vitafórumot rendeztek szerdán az MSZMP Politikai Főiskoláján. A vitában több mint huszan fejtették ki véleményüket a témáról.
Romány Pál, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora elöljáróban elmondta, hogy szeretnék az oktatómunkában hasznosítani az elhangzottakat. Egyúttal bejelentette, hogy a vita szövegét a Kossuth Könyvkiadó közzéteszi. Márta Ferenc akadémikus, az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének főigazgatója egyebek között arról szólt, hogy politikánk elvekben mindig hangoztatta az értelmiség fontosságát. Ugyanakkor szakadék húzódott a hirdetett elvek és a gyakorlat között, amely együtt járt a tudás általános lebecsülésével. A politika nem vette figyelembe az értelmiség véleményét. Annak általában utólagosan igazoló, magyarázó szerep jutott. Az akadémikus az értelmiség szerepének és felelősségének növeléséhez alapvetőnek minősítette, hogy az oktatási rendszerben a tömegképzés mellett érvényesüljön a minőségi elv. Hangsúlyozta: nem kell szégyellni az elitet. Magyar Kálmán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese elfogadhatatlannak minősítette az MSZMP által használt értelmiségi kategóriát, amely szerinte az alkalmazotti kategóriát súrolja. Antoni Ferenc akadémikus, a SOTE I-es sz. Kémiai-, Biokémiai Intézetének igazgatója azt hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszerben meg kell tudni szabadulni az alattvalói értelmiség képzésétől; elemző és döntéshozó értelmiséget kell nevelni. Ugyanakkor a felsőoktatási intézményekben fel kell tenni a kérdést: ,,ki kell ülni,, az egyetemet, vagy el kell végezni? Szerinte ahhoz, hogy a magyar értelmiség versenyhelyzetbe kerüljön, az egyetemi oktatás színvonalát emelni szükséges. Horn Péter, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora szerint a középiskolában és az egyetemeken arra kell felkészülni, hogy megteremtsék a konvertálható tudású értelmiség képzésének feltételeit. A felsőoktatásban törekedni kell olyan követelmények támasztására, mint a jó anyanyelvi és idegennyelvi kifejezőkészség, az írásbeli kommunikációs készség és a vizuális megjelenítési képesség. (folyt.köv.)
1989. május 17., szerda 19:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|