|
|
 |
|
 |
Kelet-Európa az európai békerendszerben - Alfred Dregger nyilatkozata (3.rész)
|
Minél inkább biztosítják a kelet- és keletközép-európai országok
állampolgárainak az emberi méltóságot és a szabadságot, annál
hatékonyabb lesz a népgazdaság is, és így annál gyümölcsözőbb a
nyugat-európai államokkal való együttműködés is. Ilyen értelemben
függ össze egymással a helsinki folyamat mindhárom kosara.
Biztonsági garanciák alapján kellene lehetővé tenni olyan szabad
társadalmak fejlődését, amelyek egy össz-európai békerendszerben
élhetnének egymás mellett.
Kérdés: Hogyan ítéli meg a jelenlegi helyzetet Kelet-Európában,
például Magyarországon?
Válasz: Most vannak arra mutató jelek, hogy az előbb említett
értelemben előremutató fejlődés megy majd végbe magában a
Szovjetunióban, de más kelet-európai országokban is. Magyarországon
ismét engedélyezni fogjak a parlamenti ellenzéket, ami fontos lépés
a parlamenti demokrácia irányában. Lengyelországban pedig a
,,kerekasztalnál,, kialakított egyetértés alapján állam partnereként
fogadták el a Szolidaritás szakszervezetet, amely önálló újságot
adhat ki. - Mi, nyugat-európaiak ezeket a folyamatokat a gazdasági
együttműködésen túlmenően - helsinki keretek között éppúgy, mint
azokon kívül - tanáccsal és tettekkel is támoghathatjuk. Igenis,
segítenünk kell demokratikus struktúrák felépítésében, szabad és
önálló vállalkozások létrehozásában, műszaki tudás közvetítésében,
nemkülönben üzemgazdászok és menedzserek képzésében. Ebben a
vonatkozásban hasznos lenne egy közös, legalábbis összehangolt
keleti politika. Ez olyan európai önállóságot tételez fel, mint
amilyet legelőször is egy nyugat-európai politikai unióban lehet
megvalósítani. A nyugat-európai egyesülés, a nyugat-európai
politikai unió ezért nem az összeurópai békerendszer
helyettesítésére hivatott, hanem éppen ellenkezőleg, annak
feltétele.
És éppen ennek az európai egységesülési folyamatnak szabadon
kell tartania az utat Kelet-Közép- és Kelet-Európa felé. Az Európai
Közösségnek először a semleges államok irányában kellene kaput
tárnia, például az ebben érdekelt Ausztriának. Ez azért lehetséges,
mert az európai egyesülés biztonságpolitikai kérdésében nem az EK,
hanem a nyugat-európai unió az illetékes. Ennek viszont magától
értetődően nem lehetnek tagjai semleges államok. Az EK-nak azonban
nyitottnak kell maradnia a kelet-közép-európai orszááok iránt is,
Lengyelországtól Magyarországig, amennyiben ezek az államok belső
reformjaik útján az emberi jogokat és a demokráciát szavatoló belső
társadalmi építményt alakítanak ki.(folyt.)
1989. május 17., szerda 10:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|